A mintagazdaságban alkalmazott külterjes állattartás kevésbé terheli az azt befogadó természetet és a legelőkön megteremti sok más élőlény életlehetőségeit is. Az emberek sem eszközként, sokkal inkább társként tekintenek az állatokra és a létalapunkat jelentő természetre. A gazdaságban nevelet hucul lovak, kárpáti borzderes szarvasmarhák, cigája juhok mind ősi magyar fajták. Fő erényük a helyi adottságokhoz való igen jó alkalmazkodás, betegségekkel szembeni ellenálló képesség. Ezekre a fajtákra alapozva ugyan nem érhető el olyan termelékenység, mint kifejezetten egy adott célra (pl: tejtermelés) kitenyésztett fajták alkalmazásával, de a gazdaság erőforrásigénye azonban jóval alacsonyabban tartható. Ennek oka elsősorban a külterjes tartási mód igen alacsony beruházás, eszköz illetve takarmányigényében érhető tetten. Az egységnyi erőforrás befektetésre jutó hasznos termék mennyisége így magasabb lesz, mint az intenzív gazdálkodási formák esetén.

A gazdaság szerkezete jelenleg megfelel a mintagazdaság kiépítésével kapcsolatos extenzív állattartásra vonatkozó céloknak. A 2009-2010-es gazdálkodási év megmutatta, hogy a jelenlegi szerkezet ki tudja egyenlíteni az időjárási szélsőségeket, hiszen 2009-ben a tavaszi - koranyári aszály kiégette a Polyánokon a legelőt és ezért kizárólag a birkák legeltetésére volt elegendő a gyep minősége. A 2010-es extrém mértékű csapadék és az ezzel járó többszöri árvíz, az alsó területeken lehetetlenítette el a legeltetést, viszont a fenti legelőn jó minőségű füvet eredményezett, így a legeltetés egyik évben sem került veszélybe.