A magyar-szlovák államhatár által mesterségesen kettészakított Bodrogköz - szülõföldünk - az Alföld észak-keleti végében, a Tisza, a Bodrog és a Latorca folyók által határolt területen 98785 hektáron fekszik. A magyar rész 22 településén közel 50000 ember él. A hajdani csikász-pákász, réti gyûjtögetõ õslakosság sanyarú helyzetén nem sokat javított a mezõgazdálkodásra és állattenyésztésre való átállás. Bár egyre nagyobb területet tettek mûvelhetõvé, mégis egyre csökkent a jó megélhetést biztosító munkaalkalom. A legutóbbi nagyarányú elvándorlás az l950-60-as években következett be. A kisparaszti földtulajdon kollektivizálása a lakosság kedvét szegte és felhagyva dinasztikus mesterségükkel közeli és távoli ipari üzemekbe mentek dolgozni. Ez a küzdelem a megélhetésért napjainkban is tart, ma sem tud a terület megfelelõ munkaalkalmat biztosítani lakóinak, de a bodrogközi ember ragaszkodik õsei földjéhez és itt akar boldogulni, élni és meghalni. Éppen ezért vetõdött fel a jelen programhoz csatlakozó települések részérõl az igény, hogy a meglévõ tiszta forrásokból merítve a Bodrogköz érintetlenségének turisztikai-idegenforgalmi hasznosítását szorgalmazzuk a Kárpátok Eurorégión belül. Erõnkhöz mérten minden lehetõséget megadunk a falusi turizmus kiépítéséhez. A vendéget fogadó házak egy-egy család számára munkalehetõséget, jövedelmet teremtenek. A Tisza és Bodrog folyók, a Karcsa tó vonzó pihenõhelyek. A meseszép pácini Mágóczhy várkastély és parkja a védett faóriásaival, a csaknem l000 éves karcsai templom, a romjaiban is felemelõ látványt nyújtó kövesdi vár, az õsi leleszi prépostság, II. Rákóczi Ferenc szülõfaluja Borsi, vagy a híresek közül is a leghíresebb karosi és zempléni honfoglalás kori vezéri sírok a Bodrogköz látványosságai, és mûemlék együttesének elválaszthatatlan részei. A pácini új határátkelõhely megnyitásával és a ricsei Tisza-híd felépítésével a Bodrogköz megközelíthetõsége, átjárhatósága közúton biztosított.  A munkahelyeket teremtõ idegenforgalmon túl kiemelten fontosnak tartjuk az élõ és folyamatosan mûködõ honfoglalás kori falunak a bodrogközi emberekre, ifjúságunk lelkivilágára is visszaható nevelõ erejét. Fontos, hogy megismerjék szülõföldjüket, eleik értékteremtõ és megtartó küzdelmét, megtapasztalják lakóhelyük fejlõdését. Kutassák a múltat, gyûjtsék és ápolják saját községük hagyományait, így alakuljon ki a szülõföld iránti önzetlen szeretetük, és ezen keresztül erõsödjön magyarságtudatuk. Tudják és legyenek büszkék rá, hogy a Bodrogközi Kultúrtörténeti Emlékpark - benne a honfoglalás és államalapítás kori falu - különlegességnek számít majd Európa-szerte. Ezen célokért fogott össze az öt falu, ahogyan az öt kis folyó eggyé válik a Zempléni hegység lábánál hömpölygõ Bodrogban sziklákat görgetve, hajókat röpítve, úgy egyesült az akaratunk közös alkotó erõvé maradandó kulturális és gazdasági értékeket teremtve.