A 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (továbbiakban: Jöt.) 7. § 48. pontja definiálja a termelői borkimérést.

A 2012. január 1-ével életbe lépő módosítás értelmében mostantól nem csak a termelő pincéjében (egyszerűsített adóraktárában), hanem a termelő használatában, illetve tulajdonában lévő üzlethelyiségében is folytathat termelői borkimérést az egyszerűsített adóraktár engedélyese.

A termelői borkimérés viszont továbbra is csak saját előállítású szőlőborra vonatkozik (vett szőlőből készített borra nem vonatkozik). A tevékenység folytatását legelőször az egyszerűsített adóraktár engedély kérelmének benyújtásakor kell a termelőnek az adóhatóság részére jeleznie (Jöt.: 82.§ (3)e)) A termelői borkimérés tevékenységet a jegyző részére is be kell jelenteni.

A Jöt. 85. § (2) értelmében termelői borkimérés keretében szőlőbor értékesíthető

• helyben fogyasztásra, illetve elvitelre kimérve
• palackos (max.: 2 liter) és kannás (2-25 liter) kiszerelésben

A Jöt. 85.§ (3) értelmében termelői borkimérés keretében a kannás kiszerelésű szőlőbor hivatalos zárral értékesíthető. Ha a szőlőbor helyben fogyasztásra vagy elvitelre kimérve történik, ebben az esetben a vásárló által hozott 2-10 liter közötti űrtartalmú kannára a hivatalos zár felhelyezése nem szükséges.

Fontos kiemelni, hogy a hivatalos zár felhelyezési kötelezettség alól - a Jöt. 85. § (3) bekezdése szerint- csak a vevő által hozott, legfeljebb 10 literes tárolóedénybe, elvitelre történő kimérés mentesül. Előre kiszerelt kannás kiszerelésű szőlőbor edényére továbbra is kötelező a hivatalos zár felhelyezése.

A 27/2011 (IV.12.) VM rendelet 3. § szabályozza a termelői borkimérés keretében történő értékesítés borkísérő okmány kiállításának rendjét. Pincéből közvetlenül, végső fogyasztóknak termelői borkimérés keretében értékesített szőlőborra az egyszerűsített adóraktár engedélyesének borkísérő okmányt kell kiállítania. Az értékesítés napján az összesen értékesített mennyiségre egy borkísérő okmányt kell kiállítani. A borkísérő okmányhoz csatolt mellékleten részletezni kell bortételenként a palackos, a kannás kiszerelésben, továbbá a kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségeket.

Miként azt korábban jeleztük a termelő használatában, illetve tulajdonában lévő üzlethelyiségében is folytathat termelői borkimérést az egyszerűsített adóraktár engedélyes. Ez az üzlet vendéglátás keretében nem működhet.

Az egyszerűsített adóraktár engedélyes a használatában, illetve tulajdonában lévő üzletbe kitárolt hordós, kannás, palackos kiszerelésű szőlőbort borkísérő okmánnyal szállíthatja. A kitárolást a szőlőbor-pincekönyv vevőnyilvántartás lapon saját kiskereskedelmi  üzletbe (nem jövedéki engedélyes kereskedelmi) kitárolt jogcímmel kell bejegyezni. A hordós és kannás kiszerelésű szőlőbor szállítása a Jöt. szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó előírás szerint hivatalos zárral végezhető.

Az üzletben értékesített szőlőborról nem kell külön nyilvántartást vezetni, az üzletben lévő szőlőbor eredetét, származását a borkísérő okmány igazolja.

Amennyiben az üzletben előre kiszerelt kannás szőlőbor értékesítése is történik, azt csak hivatalos zárral lehet értékesíteni. A hivatalos zár alkalmazása alól csak a hozott edénybe, elvitelre kimért szőlőbor esetén mentesül az egyszerűsített adóraktár engedélyes.

A termelői borkimérés keretében történő értékesítés esetén a termelőnek az áfa törvényben előírtak szerint nyugta, illetve vevő kérésére számlaadási kötelezettségének eleget kell tennie, de a 24/1995 (XI.22.) PM rendelet 1. számú melléklet cd) pénztárgép használata nem kötelező.

A termelői borkimérés szabad forgalomba bocsátásnak minősül, és a bortörvény értelmében termelői borkimérésben is csak a borászati hatóság által kiadott forgalombahozatali engedéllyel rendelkező tételt lehet kóstoltatni és elvitelre értékesíteni.

 

Kivonat a 2003. évi CXXVII. Jövedéki törvényből (2012. január 15-ei állapot szerint):

„7.§ 48. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktárban vagy az egyszerűsített adóraktár engedélyes tulajdonában, használatában lévő üzlethelyiségben a saját termelésű szőlőbornak elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra, nem a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében történő értékesítése;”

„82.§ (3) e)  a kérelmező nyilatkozatát az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről, továbbá arról, hogy végez-e termelői borkimérés keretében értékesítést, valamint értékesít-e, illetve felhasznál-e nem szőlőbor előállítására szőlőt.”

„85. § (2) A termelői borkimérésben hordós kiszerelésű szőlőbor külön bejelentés nélkül értékesíthető helyben fogyasztásra vagy – legfeljebb 10 literes kannás kiszerelésben – elvitelre kimérve.

„85.§ (3) Hordós és kannás kiszerelésben a bor szállítása és értékesítése kizárólag a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával megengedett, kivéve

a) ha a szőlőbor szabad forgalomba bocsátása termelői borkimérés keretében borkóstolás céljából helyben fogyasztásra vagy elvitelre kimérve történik,

b)az egyszer használatos záróeszközzel ellátott bag-in-box kiszerelésű bort.”

H E G Y K Ö Z S É G E K Nemzeti Tanácsa, Terméktanács: 1076 Budapest, Thököly u. 18. II. em.  Telefon: 413 – 7527, 413 – 7528  e-levél: hnt@mail.datanet.hu  - www.hnt.hu

-------------------------------------------------------------------------

A bér- és magánfőzésben előállított párlat értékesítését a kistermelői élelmiszertermelés, - előállítás és - értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVMr.) szerinti kistermelő a Jöt. 67. § (2) bekezdése és a 67/A. § (4) bekezdés b) pontja szerint csak zárjeggyel ellátott palackban az adó megfizetését követően végezheti a saját gazdasági helyén, vagy az attól légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon. A vásáron, vagy a piacon történő értékesítés csak az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz történő bejelentést követően történhet. A bejelentést az értékesítés megkezdése előtt 3 munkanappal korábban kell előterjeszteni.

A bér- és magánfőzésben előállított párlat csak a fenti szabályok szerint értékesíthető, nem lehetséges annak házhozszállítással történő értékesítése, valamint az a kereskedelmi forgalomba sem kerülhet (nem értékesíthető kereskedelmi és vendéglátó egységek részére).

Kistermelőként csak az FVMr. 1. számú mellékletében meghatározott termékek értékesíthetőek. Jövedéki termékkörből a jogszabály csak a bér- és magánfőzésben előállított párlat értékesítését teszi lehetővé, szőlőborét, gyümölcsborét nem. A gyümölcsbor és a szőlőbor előállítására és értékesítésére a Jöt. általános rendelkezési az irányadóak.

A Jöt. 1. § rendelkezései szerint jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és belföldre történő behozatala, az adóköteles jövedéki termék kizárólag adóraktárban állítható elő.

Szőlőbor a Jöt. 80. § (3) bekezdése szerint 1000 liter mennyiségig saját fogyasztásra adómentesen állítható elő saját termésű, vagy vásárolt szőlőből. A Jöt. 81. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint szőlőbor előállítása 1000 litert meghaladó mennyiségben csak egyszerűsített adóraktári engedély birtokában lehetséges.

A fenti rendelkezéseknek megfelelően szőlőbor értékesítése csak egyszerűsített adóraktári engedély birtokában történhet, hiszen az adómentesen előállítható szőlőbor mennyisége csak a saját fogyasztás célját szolgálhatja, így az nem értékesíthető.

A Jöt. 82. § rendelkezései szerint egyszerűsített adóraktári engedélyes tevékenység őstermelőként is végezhető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) rendelkezésének figyelembe vételével.

A Szjatv. 3. § 18. pontja, valamint a 6. számú melléklete szerint az őstermelő csak a saját gazdaságában termelt és az abból előállított termék értékesítésére jogosult. Ennek megfelelően a vásárolt szőlőből előállított szőlőbor őstermelőként még akkor sem értékesíthető, ha az őstermelő rendelkezik egyszerűsített adóraktári engedéllyel.

A Jöt. 7. § 48. pontja szerint az egyszerűsített adóraktár engedélyese termelői borkimérést az egyszerűsített adóraktárában és az egyszerűsített adóraktár engedélyes tulajdonában, használatában lévő üzlethelyiségben végezhet. Ebben az esetben üzlethelyiségnek minősül a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Az üzlet vendéglátás keretében nem működhet.

A jogszabályi rendelkezésekből következően a Jöt. 109. § (1) bekezdése és a Jöt. 7. § 48. pontja szerint termelői borkimérés fogalom meghatározása között nem áll fenn ellentmondás. A Jöt. 109. § (1) bekezdése azért mentesíti a termelői borkimérést az üzlethelyiség kötelezettsége alól, mert a termelés helyén végzett értékesítés esetén, az egyszerűsített adóraktár helyisége tekinthető üzlethelyiségnek, így ebben az esetben nem szükséges külön üzlethelyiség.

A falusi vendégasztal nem azonos a termelői borkimérés tevékenységgel, az FVMr. 1. számú melléklete alapján a kistermelő falusi vendégasztal szolgáltatóként, csak annak keretében szőlőbort és gyümölcsbort nem értékesíthet.  

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes oldalán, mely a „www.nav.gov.hu” hivatkozás alatt érhető el. A honlapon az „ADÓ” link alatt, ott a „Jövedéki adó” menüpont alatt további jövedékkel kapcsolatos információk található. A 06 40 FINÁNC (06 40 346 262) telefonos szolgáltatás kapcsán további információk kérhetőek.