Hivatalos állásfoglalás kérés BOR értékesítés ügyében

ESETTANULMÁNY:

2011. tavaszán lett a borász őstermelőből vállalkozó. Ezt sajnos a jogszabályi környezet visszásságai kényszerítették ki. Őstermelő csak hordós bort értékesíthet továbbértékesítő számára. Ahhoz hogy háztól bort adhasson el, vagy alkalmi rendezvényre kitelepülhessen, ahhoz a jogszabály üzlethelység meglétét írja elő, mivel az már kereskedelmi tevékenységnek minősül. Üzlethelységet (öltöző, mosogató, kézmosó, WC…) pedig őstermelőként nem engedélyeztethet. A működési engedélyhez pedig végzettség is kell, így ezt is meg kellett szereznie.

VPOP állásfoglalás is üzletkötelmet ír 2010 októberében a falusi vendégasztalra vonatkoztatva is:

http://www.elotisza.hu/jogsegely/2011/05/02/vpop-palinka-a-falusi-vendegasztalon-20101007

„Jöt. 103. § (2) bekezdés 2. pontja értelmében – a Jöt. 103. § (4) bekezdésben foglalt eltéréssel –, nem jövedéki engedélyes kereskedelemi (kiskereskedelmi) tevékenységnek minősül, és a Jöt. 109. § (1) bekezdése alapján – a 109. § (2) - (7) bekezdésben és a 110. § (11) bekezdésben foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszertárak kivételével – figyelemmel a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. § (4), (6) bekezdéseire üzlethelyiségben végezhető. Az üzlethelyiség fogalma alatt a Kertv. 2. § 27. pontjában meghatározott „üzlet” definíciójában megfogalmazottakat kell érteni.”

 

KÉRDÉS:

1.) Mely jogszabály, mely paragrafusa írja elő, azt, hogy őstermelő saját borát csak

-         üzlethelyiségből értékesítheti (gazdaságából és piacon is, palackozva, vagy max 2 literes kannás borként)

-         az üzlet nélküli értékesítés esetén (alkalmi rendezvény) csak akkor települhet ki, akkor értékesíthet, ha működési engedélye van, (ennek pedig üzletet a feltétele)?

2.) Őstermelő gazdaságából palackozott OBI bevizsgált bort értékesíthet max. 2 liter palackozással? Hogyan?

3.) Őstermelő saját borát piacon üzletkötelem és működési engedély kötelem nélkül értékesítheti? Mennyiségi korlát van? Területi korlát van?

4.) 1-3 értékesítés bármelyikéhez

-         kell  öltöző, külön WC…. ?

-         Ha ezt borospincéből teszi, nem az otthoni pincéből akkor mi kell hozzá? (Higiéniai hatóság szempontból és értékesítési hely szempontból)?

HIVATKOZÁSOK (amit megtaláltam, de ez nem ír elő, vagy számomra nem érthető módon írja le az üzletkötelmet, esetleg más jogszabály által…)

Jöv. Tv. 109. § (1) Jövedéki termékek szabad forgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme - a (2)-(7) bekezdésben és a 110. § (11) bekezdésben foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszertárak kivételével - üzlethelyiségben, az üzemanyag nem jövedéki engedélyes kereskedelme továbbá automatából történő értékesítés keretében is folytatható.

110§.(11) A nem jövedéki engedélyes kereskedő alkoholterméket, bort, sört, pezsgőt, köztes alkoholterméket a külön jogszabály szerinti alkalmi rendezvényen, illetve közterületi értékesítés [Kertv. 2. § 14. pont], valamint vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység [Kertv. 2. § 19., illetve 29. pont] keretében is értékesíthet, ha az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz - legkésőbb az értékesítés megkezdése előtt három munkanappal - bejelenti az értékesítés helyét és időpontját, rendszeres időközönként ismétlődő értékesítés esetén az értékesítési napokat és az egyes napokon az értékesítés kezdő és befejező időpontját, valamint a jövedéki termék raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát).

55/2009. „5. § (1) Vásáron és piacon a következő termékek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatók:”

Ezen paragrafus alatti régi szövegrész a hatályos kormányrendeletben már nincs benne. Így a Jöv.trv. 110§-ának kivétele elvileg él.

Most hatályos szöveg: 5. § (1) Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő, valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat használtcikk-piacon és - vásáron alkalomszerűen értékesítheti. Nem tekinthető használt cikknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, a takarmány, az élvezeti cikk.

(3) Szeszes ital vásáron, piacon a Jöt. 110. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése mellett árusítható.

  

VÁLASZ /HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS

Tisztelt Hölgyem!

Bor értékesítés szabályaival kapcsolatban feltett konkrét kérdéseket tartalmazó beadványát áttekintettem, amelyre az alábbi jövedéki szempontú tájékoztatást adom.

Ad.1. Mely jogszabály, mely paragrafusa írja elő, azt, hogy őstermelő saját borát csak üzlethelyiségből értékesítheti (gazdaságából és piacon is, palackozva, vagy max 2 literes kannás borként)? Az üzlet nélküli értékesítés esetén (alkalmi rendezvény) csak akkor települhet ki, akkor értékesíthet, ha működési engedélye van (ennek pedig üzletet a feltétele)?

Az őstermelői tevékenységet, és az őstermelői tevékenység keretében előállítható termékeket a személyi jövedelemadóról¹szóló 1995. évi CXVII. törvény 6. számú melléklete határozza meg. E szerint őstermelői tevékenységnek minősül a szőlőbor hordós és kannás kiszerelésben történő értékesítése felvásárlónak és termelői borkimérés keretében végső fogyasztónak, továbbá termelői borkimérés keretében kóstoltatásra és elvitelre kimérve történő kimérése.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 7. § 48. pontja határozza meg a termelői borkimérés fogalmát. A természetes személy őstermelő a szőlőtermelést és feldolgozást, valamint a szőlőbor termelői borkimérés keretében történő értékesítését egyszerűsített adóraktár engedélyesként végezheti, ugyanakkor a szőlőbor termelői borkimérés keretében végső fogyasztók részére történő értékesítése a Jöt. 103. § (2) bekezdés 2. pontja értelmében nem jövedéki engedélyes kereskedelemi (a továbbiakban: kiskereskedelmi) tevékenységnek minősül. A jövedéki termékekkel végzett kiskereskedelmi tevékenység a Jöt. 109. § alapján üzlethelyiségben végezhető. Az üzlethelyiség fogalma alatt a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 27. pontjában meghatározott „üzlet” definíciójában megfogalmazottakat kell érteni. A kiskereskedelmi tevékenység a gazdálkodó (kereskedő) székhelye szerint illetékes jegyzőhöz történő bejelentés után végezhető. A bejelentést a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormr.) 1. melléklet A. pontjában meghatározott adattartalommal kell megtenni.

A Jöt. 110. § (11) bekezdése értelmében a nem jövedéki engedélyes kereskedő alkoholterméket, bort, sört, pezsgőt, köztes alkoholterméket a külön jogszabály szerinti alkalmi rendezvényen, illetve közterületi értékesítés, valamint vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében is értékesíthet, ha az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz - legkésőbb az értékesítés megkezdése előtt három munkanappal - bejelenti az értékesítés helyét és időpontját, rendszeres időközönként ismétlődő értékesítés esetén az értékesítési napokat és az egyes napokon az értékesítés kezdő és befejező időpontját, valamint a jövedéki termék raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát).

A fenti rendelkezések szerintaz őstermelő az egyszerűsített adóraktárában termelői borkimérés keretében végső fogyasztók részére értékesíthet hordós kiszerelésű szőlőbort kóstoltatás céljából és elvitelre kimérve, valamint hivatalos zárral ellátott kannás kiszerelésben. A termelői borkimérés egy speciális kiskereskedelmi forma, amelyre a Jöt. nem jövedéki engedélyes kereskedelemre vonatkozó szabályai érvényesek. Az egyszerűsített adóraktár (pince) a Kertv. 2. § 27. pontjában meghatározottak szerint eleget tesz az üzlet fogalmának, így az egyszerűsített adóraktári telephelyen kívül, egyéb üzlet nem szükséges a kiskereskedelmi tevékenységhez. A kiskereskedelmi tevékenység végzésének feltétele a jegyzőhöz történő bejelentésről kiadott igazolás megléte.

Az egyszerűsített adóraktár engedélyes, mint nem jövedéki engedélyes kereskedő, termelői borkimérés keretében az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz tett előzetes bejelentést követően kitelepülhet.

 

Ad.2. Őstermelő gazdaságából palackozott OBI bevizsgált bort értékesíthet max. 2 liter palackozással? Hogyan?

Az őstermelői tevékenység meghatározását a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18. pontja, valamint a 6. számú melléklete tartalmazza, amelynek értelmében őstermelői tevékenység keretében palackos kiszerelésű (220421 vámtarifaszám alá tartozó, 2 litert el nem érő kiszerelésben) szőlőbor nem értékesíthető.

 

Ad. 3.Őstermelő saját borát piacon üzletkötelem és működési engedély kötelem nélkül értékesítheti? Mennyiségi korlát van? Területi korlát van?

Lásd. Ad. 1.

 

Ad.4.1-3 értékesítés bármelyikéhez kell öltöző, külön WC ? Ha ezt borospincéből teszi, nem az otthoni pincéből akkor mi kell hozzá? (Higiéniai hatóság szempontból és értékesítési hely szempontból)?

A fenti kérdés nem tartozik a jövedéki szabályozás körébe, ezért arra nem áll módomba véleményt adni. Kérem, hogy ezzel a kérdéssel forduljon a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatóságához.

Leírtakon túl ajánlom szíves figyelmébe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes oldalát, mely a „www.nav.gov.hu” hivatkozás alatt érhető el. A honlapon a „VP” link alatt, ott a „Szakterületek”, azon belül a „Jövedéki szakterület” menüpont alatt további jövedékkel kapcsolatos információt találhat.

Ugyancsak figyelmébe ajánlom a 06 40 FINÁNC (06 40 346 262) telefonos szolgáltatását, amelyen kollégáim szívesen állnak rendelkezésére, amennyiben további kérdései lennének.

Fentiek a gazdálkodó kérelmére adott általános tájékoztatásnak minősülnek, ezért a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény értelmében, a tájékoztatásomban foglaltak bíróság vagy más hatóság előtt kötelező erővel nem bírnak.

2011.10.28.

ÁLLÁSFOGLALÁS MAGYARÁZATA A VM SEGÍTSÉGÉVEL:

A megküldött problémára az alábbi választ tudtam összeszedni az Nemzetgazdasági Minisztérium bevonásával:

A mezőgazdasági őstermelő kategória alapvetően egy személyi jövedelemadózási kategória, nem pedig jövedéki. A személyi jövedelemadó törvény 6. melléklete szabályozza, hogy mely tevékenységek minősülnek mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek. A melléklet szerint csak a 220429 KN kódú termékek (kivéve a "22042 999 KN" kódú termékeket) értékesítése minősül őstermelői tevékenységnek. E KN kód alá nem sorolhatók be a 2 literes vagy annál kisebb kiszerelésű borok. Ez az oka annak, hogy őstermelőként nem lehet palackos bort értékesíteni, ez az értékesítés a jövedelemadózás szempontjából más tevékenységnek minősül. A jövedéki szabályozás e tekintetben nem állít fel korlátot.

 

Őstermelői minőségben bor tehát jelenleg csak 2 litert meghaladó kiszerelésben értékesíthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai alapján.

 

A bor főszabályként üzletből (a jövedéki szabályozásban üzlethelyiségből) történő értékesítési kötelezettségét a jövedéki törvény 109. § (1) bekezdése mondja ki. Az üzlethelyiség követelménye alól az alábbi kivételeket engedi meg a bor esetében a jövedéki szabályozás:

1. vasúti étkezőkocsiban és büfében, nemzetközi autóbuszjáraton, személyhajó éttermében és büféjében, belföldi polgári repülőgépjáraton,

2. mozgóboltból kizárólag kiszerelve, a székhely szerint illetékes vámhatóságnak történő bejelentést követően,

3. alkalmi rendezvényen, közterületi értékesítés keretében, vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében értékesítés, ha az értékesítés megkezdését megelőző három munkanappal bejelenti az értékesítés helyét, időpontját (ismétlődő értékesítés esetén az értékesítési napokat, és az értékesítési napokon az értékesítés kezdő és befejező időpontját), valamint a bor raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát),

4. ezek fognak 2012. január 1-jétől kiegészülni azzal a szabállyal, hogy mivel az előállítás helyén (az egyszerűsített adóraktárban) történő értékesítés a kereskedelmi szabályozás szerint nem feltétlenül minősül üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységnek, hanem üzlet nélkül, közvetlen értékesítés keretében is folytatható, ezért az egyszerűsített adóraktárból történő termelői borkimérés üzlet nélkül is folytatható.

Jövedéki szempontból tehát a felsorolt kivételek esetében (az utolsó esetében csak 2012. január 1-jétől) ezen értékesítési módok gyakorlásához nem kell működési engedéllyel és üzlethelyiséggel rendelkezni. Az 1. esetben a kereskedelmi hatósághoz (a jegyzőhöz) való bejelentéssel, a 2. és a 3. esetben a kereskedelmi hatósághoz és a vámhatósághoz történő bejelentéssel, a 4. esetben pedig a kereskedelmi hatósághoz tett bejelentésen túl az egyszerűsített adóraktári engedély módosítását kérve lehet az értékesítést folytatni.

A higiéniai követelményekkel kapcsolatos szabályozást nem ismerem, gondolom, hogy ez a NEFMI-hez tartozik.

NGM-el még egyeztetendő válaszok: