A Megküldött kérdések:

1. Falusi vendágasztal szolgátató és falusi szállásadó
amennyiben 50 liternél nem több pálinkát főz magánfőzésben azt értékesítheti-e?
Ha igen akkor 0 Ft adó vagy 1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve 1 380 Ft?
 
2. Ha ezen szolgáltató bérfőzdében főzetik le az 50 liter alatti pálinkájukat, akkor értékesítheti?
Ha igen az adó 0 ft vagy 1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve 1 380 Ft?
 
3. Falusi vendéglátó poharas /kiméréses értékesítést végezhet? (A jogszabályban ezt olvasom:  "legfeljebb 2 literes palackban, párlat zárjeggyel ellátva történhet ")
 
4. Kistermelő aki nem falusi vendégaszatl szolgáltató az értékesíthet?
- magánfőzésből
- bérfőzésből
Ha igen mikor 0 Ft az adó és mikor 1380, mikor több?
 
5. A kistermelő (palackosan) ha értékesíthet csak a gazdaságának helyén teheti ezt?
Szükséges hozzá üzlet? (Eddig kelett, és csak a kereskedelmi főzdék által főzött pálinkát lehetett teljes adómegfizetés után értékesíteni)

Fontos információk olvashatók a Jövedéki Hírlevélben

VÁLASZ:
Tisztelt Szabadkai Andrea!

Párlat előállításával és értékesítésével kapcsolatos beadványát áttekintettem, és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 2010. szeptember 27-én hatályos rendelkezései alapján az alábbiakról tájékoztatom.

Ad.1.
Falusi vendégasztal szolgáltató és falusi szállásadó, amennyiben 50 liternél nem több pálinkát főz magánfőzés keretében azt értékesítheti?
Ha igen akkor 0 Ft adó vagy 1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve
1 380 Ft? (Teljes adómérték: 100 térfogat-százalékos alkoholtartalmú etilalkohol esetében 276 100 forint/hektoliter, amely 1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve 1 380 forint.)

Elöljáróban tájékoztatom, hogy a Jöt. 63. § (2) bekezdése szerint magánfőzésnek minősül, a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 2 hektoliter tiszta szesz mennyiségig.

A Jöt. 67/A. (4) bekezdés b) pontja szerint a magánfőzés keretében előállított párlat értékesítésére az alábbi feltételek fennállása mellett van lehetőség:
a magánfőző a külön jogszabály szerint kistermelőnek minősül és a külön jogszabály szerinti saját gazdasága helyén folytat  vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás tevékenységet, és megfizette a teljes adómértéket, azaz a Jöt. 64. § (1) bekezdés szerinti adóalapra számított 276 100 forintot, továbbá a párlatot legfeljebb 2 literes kiszerelésben palackozta, és
a palackot párlat zárjeggyel ellátta.

Ad. 2. Ha ezen szolgáltató bérfőzdében főzeti le az 50 liter alatti párlatot, akkor értékesítheti? Ha igen az adó 0 ft vagy 1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve  1 380 Ft?

Tekintettel arra, hogy az Ad.1. pontban részletezett szabályokat a bérfőzés keretében előállított bérfőzött párlat értékesítése esetén is alkalmazni kell, így a bérfőzött párlat értékesítése is csak a felhívottak teljesülése mellett történhet.

Tájékoztatom továbbá, hogy a Jöt. 64. § (7) bekezdése szerint egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni, illetve előállítani párlatot.

Ad. 3. Falusi vendéglátó poharas/kiméréses értékesítést végezhet? vendéglátó poharas /kiméréses értékesítést végezhet? (A jogszabályban ezt olvasom: "legfeljebb 2 literes palackban, párlat zárjeggyel ellátva történhet "

A párlat értékesítésére az Ad.1. pontban foglalt feltételek együttes fennállása mellett van lehetőség. Amennyiben azonban a kistermelő a külön jogszabály szerinti saját gazdasága helyén vendéglátás tevékenységet folytat, akkor jövedéki szempontból – továbbá a tevékenység jellegére figyelemmel – nem kifogásolható a párlatnak zárjeggyel ellátott palackból, kimért formában történő érékesítése.

Ad.4. Kistermelő, aki nem falusi vendégasztal szolgáltató értékesíthet párlatot?
Ad.5. Kistermelő, ha értékesít, csak a gazdasága helyén teheti ezt? Szükséges hozzá üzlet?
Ad.4. – Ad. 5. A Jöt. 67. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a Jöt. 67/A. § (4) bekezdés b) pontja szerint bérfőzött párlat és magánfőzés keretében előállított párlat értékesítésére kizárólag a külön jogszabály szerinti kistermelő jogosult, amennyiben megfizette a Jöt. 64. § (5) bekezdés szerinti adót, és az értékesítést a gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében végzi.

Fentiekre tekintettel kistermelő, párlat értékesítésre kizárólag a gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében jogosult.

Végezetül tájékoztatom, hogy a beadványában ismertetett tevékenység Jöt. 103. § (2) bekezdés 2. pontja értelmében – a Jöt. 103. § (4) bekezdésben foglalt eltéréssel –, nem jövedéki engedélyes kereskedelemi (kiskereskedelmi) tevékenységnek minősül, és a Jöt. 109. § (1) bekezdése alapján – a 109. § (2) - (7) bekezdésben és a 110. § (11) bekezdésben foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszertárak kivételével – figyelemmel a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. § (4), (6) bekezdéseire üzlethelyiségben végezhető. Az üzlethelyiség fogalma alatt a Kertv. 2. § 27. pontjában meghatározott „üzlet” definíciójában megfogalmazottakat kell érteni.

Fentiekre tekintettel, amennyiben a falusi vendégasztal szolgáltató a gazdasága helyén kereskedelmi tevékenységet folytat, azt kizárólag a Kertv. szerinti üzletben végezheti.

Leírtakon túl ajánlom szíves figyelmébe a Vám- és Pénzügyőrség internetes oldalát, mely a „www.vam.gov.hu” hivatkozás alatt érhető el. A honlapon a „Szakterületek”, azon belül a „Jövedéki szakterület” menüpont alatt további jövedékkel kapcsolatos információt találhat.

Ugyancsak figyelmébe ajánlom a 06 40 FINÁNC (06 40 346 262) telefonos szolgáltatását, amelyen kollégáim szívesen állnak rendelkezésére, amennyiben további kérdései lennének.

Fentiek általános tájékoztatásnak minősülnek, ezért a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében, a tájékoztatásomban foglaltak bíróság vagy más hatóság előtt kötelező erővel nem bírnak.

Budapest, 2010. szeptember 20.