Hatályba lépett a 4/2010. (VII. 5.) VM rendelete által módosított  kistermelői élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet.
Kereskedelmi szakjogász sem tudta megválaszolni kérdéseimet.

Kérdésem a nyilvántartásba vétel, és az értékesítési engedély közötti összefüggésre vonatkozik.

KISTERMELO az 4/2010 által módosított 52/2010 szerint az illetékes MGSZH-nál regisztráltatja magát a következők szerint:
a) a kistermelő neve, címe,
b) a gazdaság vagy élelmiszer-előállítás helye,
c) az értékesíteni kívánt élelmiszerek megnevezése.

Majd folytatja a rendelet:
kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 210/2009. Korm. rendelet) hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, úgy azt a 210/2009. Korm. rendelet szerint köteles bejelenteni.

KÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK: (1. és 2. kérdésnek a megválaszolására illetékességből a Nemzetgazdasági Minisztériumot kérte fel a VM, így ebben a két kérdésben az NM Üzleti Környezet Főosztálya által adott választ változtatás nélkül továbbították).
 

(1.) Elso kérdés:
Ha MgSzH-nál nyilvántartásba vették, még nem értékesíthet?
Akkor értékesíthet csak, ha 210/2009 szerint is bejelenti, hogy értékesíteni szeretne?
Ezt a jegyzőnél kell megtenni (gazdaság helye szerinti vagy/és az értékesítés helye szerinti jegyzőnél?)

VÁLASZ: 1. A kereskedelmi tevékenység megkezdésének feltételei

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban Kerttv.) 3§.-ának (1) bekezdése alapján azt a kereskedelmi tevékenységet, amely nem engedélyköteles, a kereskedelmi hatóságnak (tehát a jegyzőnek) be kell jelenteni.
A Kerttv. 2§-ának 9. pontja szerint "kereskedelmi tevékenység: kis és nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység".

A kistermelő a saját maga által termelt, illetve előállított élelmiszert értelemszerűen csak kiskereskedelem keretében, illetve a kistermelői .. 52/2010. (IV. 30) FVM rendelet szabályai alapján kiskereskedőnek értékesíti.
Az, hogy kiskereskedők részére értékesíti a saját maga által előállított termékeit, a Kertv. értelmében nem minősül kereskedelmi tevékenységnek. Így ennek bejelentése a jegyző felé nem szükséges, és ha csak ilyen tevékenységet akar folytatni, azt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felé történő bejelentést követően meg lehet kezdeni. Ha azonban a végső fogyasztók részére (is) értékesít, azt - kiskereskedelmi tevékenységként - be kell jelentenie a Kertv. -ben és a 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendeletben (továbbiakban R.) foglalt szabályok szerint. Csak ennek megtörténtét követően értékesítheti termékeit kiskereskedelem keretében.
Azt, hogy melyik jegyzőnek kell a bejelentést megtenni a R. 2.§-a határozza meg. A kereskedelmi tevékenység kistermelő által folytatható valamennyi formája a 2.§-ának b) pontja alá tartozik, így a kistermelőnek minig a kereskedelmi tevékenység helye (tehát az értékesítés helye) szerint illetékes jegyzőnél kell megtennie a bejelentést.

(2.) Második kérdés, amennyiben szükséges a piacon, rendezvényen, gazdaságából, bolt és vendéglátó részére értékesítő kistermelőknek a 210/2009. szerinti bejelentés:
A KISTERMELONEK EBBOL MI KELL? Tegyük fel, hogy nincs boltja. Piacon, rendezvényen, gazdaságából, bolt és vendéglátó részére kíván értékesíteni. (Vastagon kiemeltem ami értelmezésem szerint kell)


1. melléklet a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A) A bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma
I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai
1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye;
2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelo regisztrációs száma;
3. a kereskedő statisztikai száma;
4. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint:
4.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek),  /(AZ ÖSSZES PIAC, alkalmi rendezvény címe előre????  Vagy ez a gazdaság helye?)
4.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke,
4.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküld_ kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy - ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed - a megye, illetve az országos jelleg megjelölése;
5. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája a Kertv. 3. § (4) bekezdése szerint;
6. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet
6.1. a napi/heti nyitva tartási ideje,
6.2. tulajdonosa,
6.3. címe, helyrajzi száma,
6.4. használatának jogcíme,
6.5. elnevezése,
6.6. alapterülete (m2),
6.7. vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége,
6.8. a 25. § (4) bekezdés szerinti esetben a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító adatai és használatba vételének időpontja;
7. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt
7.1. termékek megnevezése és sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből (Tehát ha Boltba is értékesít, meg kell nevezze elore melyik boltba, mit?)
7.2. a Jöt. 3. § (2) bekezdése szerinti termékek;
8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege:
8.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység (Kertv. 2. § 10. pont)
8.2. kiskereskedelem (Kertv. 2. § 13. pont), megjelölve a vendéglátást (Kertv. 2. § 30. pont), amennyiben ilyen tevékenységet folytat,
8.3. nagykereskedelem (Kertv. 2. § 18. pont);
9. a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy
9.1. kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve
9.2. kíván-e az üzletben a 22. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytatni.

II. Csatolt okiratok
1. nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);
2. haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;
3. közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

VÁLASZ: 2. A bejelentés tartalma

A bejelentésnek minden adatot tartalmaznia kell, amely az R. 1. mellékletének A) részében szerepel, és a kistermelő által végzett, meghatározott formájú kereskedelmi tevékenység esetében értelmezhető. Szabadkai Andrea levelében jórészt helyesen tünteti fel a kistermelő által megjelölendő adatokat, azonban a következőket szükséges meég megjegyezni:
I.4.1. pont: A kereskedelmi tevékenység végzésének helyeként az értékesítés helyét kell feltüntetni. Így, ha piacon, vásáron kerül sor az értékesítésre, akkor annak a helyét, ha pedig a gazdaságban értékesít a kistermelő végső fogyasztó részére, úgy a gazdaság helyét.
I.4.3. pont: Az üzleten kívüli kereskedés a köznyelvben házaló kereskedés néven ismert. Az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet nem ad lehetőséget a kistermelőknek az ilyen formában történő élelmiszer-értékesítésre, így nem tüntethető fel ezzel összefüggésben a működési terület jegyzéke.

(3.) Harmadik kérdés:
Alkalmi rendezvényre való kitelepüléshez mi most a teendő?

Van egy állásfoglaláson ami szerint, nem kell már a kistermelőnek hatósági engedély kérnie és hatósági engedély díjat fizetnie az alkalmi rendezvényre való kitelepülés esetén.
Állásfoglalás itt olvasható.

a) Mi a teendője a kitelepülni vágyó kistermelőnek? Szervezőknél, vagy a jegyzőnél kell jelentkeznie?
b) Mi a teendője a szervezőnek? Bejelenti a szervező…
- milyen hatóságnak
- mit, milyen adatokkal?
(MGSZH-nak? A termékkőrt? A neveket, termékeiket akiket fogad? Azt neki csak regisztrálni kell? Ez a szervezőnek kerül egyszeri 15 000 Ft-ba/esemény?)
c) Mi van, ha a szervező más, mint a terület tulajdonos?

VÁLASZ: 3. Teendők alkalmi rendezvényre való kitelepülés esetén

57/2010. (V.7.) FVM rendelet szerint, az alábbiak szerint történhet kistermelői termékek értékesítése.
a.) Amennyiben az alkalmi rendezvényen árusítani kívánó termelő regisztrált kistermelő, úgy nincs más kötelezettsége, mint bejelnteni a rendezvény szervezőjénél. A hatóság felé sem külön bejelentési, sem külön engedélykérelezési kötelezettsége, sem fizetési kötelezettsége nem áll fenn.
b.) A rendezvény szervezője köteles: - a rendezvény kezdete előtt minimum 5 munkanappal bejelenteni az MgSzH kerületi hivatalának. Nyilvántartást kell a szervezőnek vezetni a rendezvényen élelmiszert forgalomba hozókról - nem csak a kistermelőkről. A szervező, csak a nyilvántartás vezetéséért tartozik felelősséggel. A nyilvántartást folyamatosan, naprakészen kell vezetni, azt a rendezvény helyszínén kell tartani.

A nyilvántartás kötelező adattartalmát az 57/2010 FVM rendelet 4. melléklete határozza meg:
1. az élelmiszert forgalomba hozó részt vevő neve (cég esetében a cég neve), címe (kereskedő esetében székhelye),
2. a jogi személy, illetve a jogi személlyel nem rendelkező gazdasági társaság cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma,
3. a forgalomba hozni kívánt élelmiszerek megnevezése,
4. keltezés, a szervező aláírása (bélyegzője) a résztvevő aláírása (bélyegzője).

A rendezvény szervezője által rendezvényenként fizetendő egyszeri díjat a 89/2005. (X. 11.) FVM-EÜM- ICsSzEM-PM együttes rendelet melléklete írja elő az "1.1.4 -Engedélyköteles élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalának engedélyezése, valamint kistermelők, alkalmi rendezvények nyilvántartásba vétele" jogcím alatt, összegét 15 000 Ft-ban határozza meg.

c.) Ha a szervező és a terület tulajdonosa nem azonos, a terület rendezvény céljára történő használata, a szervező, illetve a terület tulajdonosa közötti megállapodás alapján történhet. Közterület esetén területhasználati engedélyre is szükség lehet. Ez azonban nem befolyásolja a szervező egyéb, a korábban leírt, bejelentéssel és nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kötelezettségeit.


(4.) Negyedik kérdés:
Megkeresett egy fiatal gazda támogatásban részesülő szürkemarhákkal foglalkozó gazda.
Elmondta, hogy a támogatás ahhoz is volt kötve, hogy egyéni vállalkozóvá kellett válnia. Az MgSzH amikor kistermelőit is szeretett volna kiváltani, akkor azt a tájékoztatást adta, hogy egyéni vállalkozó nem lehet kistermelő. Így a gazda nem élvezheti a kistermelői jogszabály adta könnyítéseket. Sajnos itt a család tag sem tud beregisztrálni, hisz az állatállomány csak a fiatal gazda nevén van.
Kérem ez ügyben megválaszolni, hogy az egyéni vállalkozó lehet-e kistermelő?
Válaszukat a válaszadási határidő betartásával, szeptember 01.-i dátumtól számítva, - a nyári szabadságolások figyelembe vételével -, tisztelettel várom.

VÁLASZ a 4. kérdésre: Az egyéni vállalkozóról, és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2.§. (1) bekezdése kimondja, hogy a "Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet."

A kistermelői 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 2.§ 1. pontja szerint a kistermelő természetes személy. Az egyéni vállalkozó sem jogi személy tehát, s mint ilyen, nem zárható ki a kistermelői értékesítésből.

A kistermelői rendelet nem állapít meg adózással kapcsolatos szabályokat. Gyakori félreértésre ad okot a mezőgazdasági őstermelői és a kistermelő közötti jogi különbség. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység egy külön adójogi kategória, amelyre külön szabályozás van hatályban, és amelyre nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozókra vonatkozó törvény előírásait. Az egyéni vállalkozó így valóban nem lehet egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői is, kistermelő viszont lehet.

A termelők és rendezvény szervező szervezetek részére is életszerű válaszokkal segíteni szeretnénk a biztonságot és a megfelelést. Nagyon sok termékelőállító panaszkodik, hogy az APEH nem engedi árulni a piacon, rendezvényen, pedig több éve teszik ezt, csak a májusi és júliusi kistermelői rendeletbe került belel a 210/2009 hivatkozás. (Az APEH fellépésének lehet oka a gazdák által nem ismert 210/2009 kötelezettség.)