Alább közzétessük a program végbeszámolóját.

 

1. Projekttevékenységek bemutatása, elvégzett tevékenységek összefoglalása

1.1

I.) Kistermelők érdekképviselete

A)      Kistermelői érdekképviselet létrehozása megtörtént a részbeszámoló szerint, a Bíróság az első kérelmet hiánypótoltatta, a második kérelemre még kért kiegészítéseket, most már csak egy formai kérése maradt – reméljük a bejegyzés is megtörténik 30 napon belül. 2. alakuló ülés: 2014 03. 13 a Bp., Molnár Viktor u. 94-96-ban; a 3. alakuló ülés 2014 04 14 Bp., 1036 Lajos utca 74-76.

B)      Egyeztetések: 2013 dec. 16-án Vecsésen nagysikerű interaktív szakmai fórum (kistermelők, piac, földjog, biokultúra és NATURA 2000, adó és számviteli jog kérdésekben)

Környezet - és Természetvédő Szervezetek 24. Országos Találkozóján (OT) szekciót szerveztünk és állásfoglalást készítettünk.

C)      Nemzetközi partnerek és EU-jogi állásfoglalások:

A World Rural Forum magyar partnerszervezeteként 2014. január 22-i nyilatkozat véglegesítésére meghívást kapott egyesületünk, így Kajner Péter képviselte Abu Dhabiban a céljainkat. Megrendeztük 2014 03. 04-én a civil, nemzetközi fórumot. Megfogalmaztuk a Abu-Dhabi nyilatkozattal való egyetértést, és a hazai elvárásokat.

Folyamatos kommunikációt folytatunk a partnerekkel (Major. Kujáni, Kajner)

Nemzetközi partnereink lettek: CFPPA Toulouse, Fr., Christian Bonneville Kistermelői szindikátus Fr., Slow Food Macedonia, Bioselena Bulgária, Ekotrend Slovakia (Union of Organic Farming), Arche Noih Ausztria, World Rural Forum Spanyolország

D)      Külföldi jó példák, esettanulmányok

Olasz példák (Füzi Imola)

Francia tanulmányút MNVH támogatásból megalapozta a átfutó számla javaslatot.

E)      Véleményezéseink, jogszabály módosítási javaslatok:

• Folyamatosan 2014-ben is: A VM Rövid Ellátási Lánc (REL) munkacsoport tagjaiként (Kőváriné, Kujáni, Szabadkai) javaslatokat teszünk, aktívan részt veszünk a tervezési folyamatban.
•  
• Önálló javaslat benyújtása: Kistermelői Jó Higiéniai Gyakorlat jogilag aktualizált formájának elfogadtatása zajlik VM munkacsoporti eseménysorozat és email-es egyeztetés útján. (2014 02 27).
•  
• NGM és FATOSZ irányításával, a SZÖVET/KISLÉPTÉK szakértői munkájával folyik a falusi vendégasztal szabályainak könnyítése, GHP előkészítése.
•  
• Kézműves Élelmiszer munkacsoport tagjaként (Szabadkai, Mircz Nárcisz) jogszabály erejű előírások megalkotásában vettünk részt VM felkérésre. (2013. 11. 26 és 12. 10-én).
•  
• ÁFA-csökkentés (Major, Kujáni, Szabadkai): Folyamatos a lobbi tevékenység az átfutó számla rendszer valamint a legalitásáért. A NAK felkarolva döntés előkészítői szintre helyezte a javaslatot NAV, NGM és általunk javasolt civil partnerek (TVE, Zala Termálvölgye Egyesület, Pannon Helyitermék…) bevonásával: 2014 01 23; és 2014 05 21. A javaslat megoldási szakaszba ért jogalkotói egyetértés van a NAV és NGM részéről is.
•  
• Kistermelői rendelet módosító
•  
• Csatlakozás: Vetőmagokért, növényi szaporító anyagokért EU Bizottság is a civil kérés mellé állt.
•  
• Hivatalos állásfoglalást kértünk Brüsszelből a 852/2001 EK rendelet értelmezéséről kistermelői hús-, tejtermék feldolgozásról és bérfeldolgozásról. A beérkezett kérdésünk ügyiratszáma:Case_ID: 0916715 / 9463319] - Official request - 852/2004
•  

F)      Megjelenés listánk itt olvasható.

2014/1. IV.2 Helyi gazdaságélénkítés az érdekképviselet eszközeivel (29.old.)

G)      Sajtótájékoztatók, háttérbeszélgetések:

2013 dec. 16; 2014. 03 04 – Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve, 2014. 04. – Hagyományok Háza, Vidékjáró; 2014 05 15 – Budapest Ökoház, Nemzeti Parkok hete, gyógynövény, halút.

Megjelenéseket fent felsoroltuk.

H)      Az érintett megyékben helyi műhelymunkák: Szabadkai: Budapest 2014 01.23 NAK; Budapest 02.11 NFU; Budapest 03.10 FVSZE; Tiszabábolna 03.22; Szolnok 03.28; Komárom /OT 04.26; Baja 05.06, Budapest 05.15 Vidékjáró.

Kőváriné: 2013 12.09 Szentkirály tanácskozás, 2014. 01 15 Kecskemét (Kocsis Pál Mg. Szakközépiskola) előadás 01.16 Kecskemét, Tanyakonferencia, 01.21 Izsák „KamraTúra” egyeztetés , 01.28 Bp. Élelmiszer klub előadás, 03.06 Jászfényszaru Tanyaprogram előadás, 03.19 Miskolc, Élelmezésvezetők továbbképzése, előadás 03. 24 Bugyi IKSZT. Kanapébeszélgetés vezetése, 04.22. Báta REL előadás és kanapébeszélgetés, 03.28. Szolnok előadás a védjegyesek felmérésének tapasztalatairól.

Kujáni: Közös kezdeményezés, szervezés, vagy előadással való részvétel:

A Kisléptékű Élelmiszer-előállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete, a Tudatos Vásárlók Egyesület javaslataira a NAK workshopot kezdeményezett, ahol jogalkotókkal és civilekkel kezdett közös munkába a termelői értékesítés jogszabályi, adójogi feltételeinek rendezése érdekében.

Tanyaprogram – Szeged 2014. február-április

Nemzetközi példák és a kecskeméti termelői piac gyakorlata alapján több előadás és fórum keretében részt vettünk a szegedi termelői piac szabályozásának létrehozásában jogi és szervezési tanácsadás keretében.

Major: 2013.12.16 Vecsés előadás, 2014 03.05 Bp. Kongresszusi Központ, felszólalás, 04.08.Esztergom „You Are What You Eat” nemzetközi konferencia előadó

 

II.) Gyakorlati tanácsadás

A gazdaság felkeresésével, a rendezvényeken, telefonon és email-en folytattuk. Szabadkai: 48 tanácsadás + 19 előadáson nyilvános válaszadás, Kőváriné: 73 tanácsadás + előadások utáni nyilvános válaszadás:10

 

III.) Szakjogászi hálózat

Pécsen és Budapesten lett jelentkező. Pécsen 4 alkalommal, Budapesten 2 alkalommal és e-mailen tartottunk műhelymunkát, adtunk feladatot. Gyakorló jogászok, joggal foglalkozók is csatlakoztak a munkánkhoz.

• http://www.kisleptek.hu/interaktiv_jogi_oknyomozo_muhelymunka_1/
•  
• http://www.kisleptek.hu/interaktiv_jogi_oknyomozo_muhelymunka/
•  
• eredmény: http://www.kisleptek.hu/kitelepulesi_dij_torolve/
•  
• http://www.kisleptek.hu/jogi_muhelymunka/

 

IV.) Védjegyet használó termelők felmérése, környezetvédelmi tanácsadás és piacra jutásuk segítése

• A felmérés elkészült, a felvett adatok egy adatbázisban rögzítésre kerültek, majd a tapasztalatokból tanulmány készült, amelyhez a bejárásokon készült képekből lett illusztráció.
•  
• A Bp. XII. kerületi Városmajori piacot hivatalosan bejegyeztettük a jegyzőnél a termelők részére, kérésére az Agrikulti segítségével.
•  
• Piacozó termelőinknek piaci jelölő táblát készítettünk névre szólóan A/5 és A/6 méretben laminálva.

Termelői polcok:

• Szolnokon Ligetsétány 14 sz. alatt a Liget Hotelben.
•  
• Miskolcon: Baráthegyi Majorság (Ibolya u 14.sz.)

1.2

• A projekt sikeres a közvélemény és a mi megítélésünk alapján is. Az „átfutó számla reform” hatalmas robbanást eredményezhet a helyi termék piacra jutásában. Napi szinten keresnek már terepről gazdák, kézművesek és civil partnerek.
•  
• Sajtó megjelenés politikai lobbi kapcsolat nélkül, hirdetési vagy sajtós megbízási díj nélkül szinte lehetetlen, ezért is volt célszerű csatlakozni a Vidékjáró program partnerségén belüli lehetőségekhez.
•  
• Az egyesület bejegyzése az új Ptk. és Civil törvény változása kapcsán a még kialakulatlan eljárási gyakorlatnak (is) köszönhetően 3. nekifutásra sikerül ügyvédi szolgáltatás igénybevételével. A tapasztalatokat közreadtuk útmutatókkal és fórumokkal segítve a civil partnerek munkáját. Amint bejegyzik a szervezetet közzétesszük és megküldjük a támogatóknak.
•  
• A gyakorlati tanácsadás területén a feladatvégzés folyamatos volt: rendezvényeken, helyszíni bejárásokon, telefonon és mail-ben is. Fő célunk, hogy az érdeklődőket valós és hasznos információval lássuk el, sikeres volt, bár nem mindig nyerte el a kérdező tetszését a kapott válasz. Több esetben szükség volt „háttérnyomozásra”, ebben a hatóságok együttműködését meg lehetett nyerni.
•  
• Szakjogászi hálózat a lelkesedés után nehezen állt össze. A jelentkezők száma (Pécs 3 fő, Bp. 4 fő) elmaradt a várakozástól, de a csapat érdeklődése kedvező, a szemléletet sikerült átadni. További önkéntes munkába két hallgató jelezte hogy részt venne, ami jogi területen nagy eredmény, további 3 jogász, joggal foglalkozó jelezte és mutatja közös munkavégzés szándékát. A vizsgaidőszak és a napi leterheltség miatt diákok huzamosabb rendszeres munkát csak kevesen vállalnak be.
•  
• A gazdaságok felmérése az érintettek elfoglaltsága miatt a vártnál nehezebben volt elvégezhető, hosszadalmasabb egyeztetést igényelt. A különböző időszaki dömpingmunka miatt az útvonaltervezés optimalizálása sem mindig sikerült. Így a feladat végrehajtásához kötődő munkákban is késedelem jelentkezett, mint az adatrögzítés, vagy a marketing anyagok elkészítése, mely a felmérésen alapult. A túl szoros időtervet a projekt módosításával korrigáltuk.

A termelő polcok elhelyezése a megkeresett kiskereskedelmi egységekben nem sikerült az alkalmazandó jogszabályok, adminisztráció miatt. Ezért a népszerűsítés oldaláról közelítettünk:

• Szolnokon a Liget Hotel, amely a Szolnoki Főiskola gyakorló szállodája, így mind a jövő szállodaipari szakemberei, mind a szálló-vendégek figyelmét is felkelti a legforgalmasabb helyen, a bejáratnál elhelyezett polcrendszer. Az első feltöltés a Homokháti és az Élőtisza védjegyesek számára nyújtott lehetőséget. Bor, pálinka, őrölt paprika, kézműves desszert, gyümölcslé lekvárok és méz és hidegen sajtolt olaj került a polcokra.
•  
• Miskolcon a Baráthegyi Majorság védjegyhasználatra jogosult szociális gazdaság termékeinek értékesítését segíti a termelői polc.

 

2. Általános előrehaladás a kitűzött célok és alcélok elérése érdekében, a kezelni kívánt probléma tekintetében:

Általános cél:

A környezetkímélő, a tájak adottságaihoz illeszkedő léptékű gazdálkodási formák, továbbá az ezekhez kapcsolódó helyi feldolgozási, értékesítési rendszerek, rövid értékesítési láncok elterjedésének, a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének ösztönzése a jogszabályrendszer ésszerűsítésével és a helyi termelők, szolgáltatók piacra jutásának elősegítése” célt elsősorban a tanácsadások, valamint a témakörben tartott releváns információk átadását célzó előadások szolgálták. Széles körben sikerült a REL, a rövid ellátási lánc lényegét és az új EU vidékfejlesztési stratégiában jelentkező szerepét megismertetni. A REL tudatos szervezése nem csak az értékesítési csatornák stabilizálását és a kistermelői értékesítés biztonságát növeli, hanem a szállítási távolságok csökkentésével a környezeti terhelést is csökkenti. A környezetkímélő gazdálkodás, az ökologikus gazdálkodás nem csak egy termelési mód, hanem életmód és a fenntartható mezőgazdaság alapja. Jellegénél fogva inkább a családi gazdaságok, a ki-, és őstermelők körében található meg. Ezen gazdaságok versenyképességének bármilyen segítése (pl. átfutó számla alkalmazásának bevezetése, adminisztratív terhek és költségek csökkentése, az elérhető méltányosság alkalmazása, stb) önmagában is a tájgazdálkodás, a biodiverzitás megőrzése, a természet- és környezetvédelem irányába mutat. Ez az eredmény hosszútávon tud megmutatkozni. A célcsoportunk számára az AKG (agrár környezetvédelmi) kifizetések egy gazdasági évre (2014/15) vonatkozó várható elmaradása komoly problémát jelent és veszélyeztetheti a gazdaságok fenntarthatóságát, egyes családok megélhetését. Igen fontos szükséglet mutatkozik a „kaláka” lehetőségének visszaállítására, amelyet a VM-ben folyó tervezési folyamatban a tematikus munkacsoportokban képviselünk, s ezen a szinten megértésre találtunk!

A helyi termelés-helyi fogyasztás összekapcsolása úgy járul hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez, hogy a szállítás más káros környezeti hatásait is (zaj, rezgés, légszennyezés, balesetek stb.) csökkenti, a kisléptékű mozaikos gazdálkodás, tájfajták használata erősödhet. A gazdaságok felmérésével jelentős ismeretanyag jött létre, amely a helyzet értékelését és az érintettek problémáit, igényeit tárja fel és megalapozza az érdekképviseleti munkát. Szükség van a nyomasztóan nagy szabályhalmaz és adminisztrációs teher ésszerű csökkentésére a továbbiakban is. A SZÖVET által megoldható problémák nem várható hogy a következő fél év alatt kompenzálni tudja a problémákat, de hatásainak mérséklésére tett nagy lépéseket és a későbbiekben is törekszik.

Közvetlen, rövid távú célok

• A környezetvédő és vidékfejlesztő szervezetek és aktivisták érdekérvényesítő tevékenységének megerősítésére a kistermelői érdekképviseleti szövetség Kisléptékű Termék-előállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete megalakult. Az alakuló ülésen résztvevő civil szervezetek és magánszemélyek megerősítették, hogy az eredeti feltevések helyesek voltak, a koncepciót, a működés elveit elfogadták és szükségesnek ítélték, a jövőben is várják az együttműködés lehetőségét.
•  
• Több jogszabály módosítás megvalósult, vagy úton van: Halászati törvény legalizálta a falusi vendégasztalon való halétel kínálás lehetőségét, Kézműves Élelmiszer élelmiszerkönyvi előírásaiból kiveszik a negyedéves kötelező laborvizsgálatot; a közétkeztetési rendeletből kivették a vaj tilalmát, folyik az „átfutó számla” reform, szakmailag értékelik a kistermelői módosítást, folyik az egyeztetés a gyógynövény ügyben.
•  
• A szövetség egyrészről „őrkutya” (watchdog), másrészről hiánypótló tájékoztatási szerepet tölt be. A külföldi példák bemutatásával, a jogszabályok, tervezetek elemzésével, illetve előadásainkon láthatóvá tettük, hogy melyek azok az esetek, ahol az EU-s jogi keretek tágabb mozgásteret engednek, mint amit a hazai hatóságok kihasználnak. Példák itt olvashatók.
•  
  • http://www.kisleptek.hu/hatosagi_allasfoglalas/
  •  
  • http://www.kisleptek.hu/jogi_utmutato/
  •  
• A terepi/gyakorlati segítségnyújtással egyrészt láthatóvá tesszük, hogy a hatóságok jogértelmezése mikor szigorúbb a jogszabályban írottaknál, másrészt inputokat adunk a jogszabály módosítás előkészítési munkához. Honlapunkon, Facebook oldalainkon, hírleveleinkben, sajtó cikkekben, előadásainkon tesszük közzé. Előadásaink itt láthatók.
•  
• Megvalósult az a cél is, hogy már e folyamat közepette, formálisan a SZÖVET érdekképviseleti lehetőségeit, csatornáit felhasználva, már a „Kislépték” koncepciója mentén folyhasson lobbi tevékenység. Ezt támogatta pl. a projekt korai szakaszában létrehozott, majd igényesebb formában megújított honlap is.
•  
• A folyamatosan végzett tanácsadás tematikáját a projekt célrendszere mellett az érintett célcsoportok is alakították, valamint az aktuális támogatási, esetleg hatósági ellenőrzési események. Formanyomtatványok kerültek kidolgozásra, amely minden projektben dolgozó és önkéntes rendelkezésére állt, rendezvényeinken a megjelentek közvetlenül is hozzájuthattak. Mind a terepmunka során, mind telefonon és e-mailben kértek információt, szakmai véleményt és segítséget is a védjegyesek, érdeklődők. A legnagyobb érdeklődést kiváltó témákat az internetes tudásbázisban is megjelenítettük, főként a jogi és közgazdasági szabályzókkal kapcsolatosan.
•  
• A jogi keretek folyamatos elemzése, észrevételek javaslatok megfogalmazása folyik Szabadkai Andrea szakértő, valamint 2 jogász (Kőváriné Bartha Ágnes és Major Ágnes), egy adószakértő (Horváth János) és partnerünk, a TVE jogásza (Haraszti Anikó) és Medve Zsuzsa (NOE), két hallgató (Sziva Dániel, Róna Bence), valamint partnereink (FATOSZ, FVSZE, Akli Major Alapítvány, MAKE) segítségével.
•  
• Teljesült az a célunk, hogy: az „Élő Tisza” és a „Homokhátság” védjegyet használó termelők gazdaságainak felmérése segítse elő a védjegy használati jogosultság megtartását, adjon kellő segítséget a piacra jutáshoz. Ezt a 8 fejezetből álló részletes felmérő ív kidolgozásával támasztottuk alá, mely jó alapot szolgáltat a valós problémák azonosításához, érdekképviselethez, és pl. a környezetvédelmi tanácsadáshoz. A bejegyeztetett és üzemelő védjegyrendszer szerződött termelői által vállalt kötelezettségek (többek között: termelés környezetvédelmi megfelelősége, termékek magas minőségére vonatkozó vállalások) betartásának ellenőrzése szükséges a védjegy használatának folytatásához, a rendszerben maradást biztosítja. A tanácsadás a termelés fenntarthatóbbá tétele érdekében marketingigények azonosítása, gyakorlatias segítségnyújtás a felmérésben szerzett tapasztalatokkal finomodott. Egyúttal lehetővé vált a védjegyhasználattal kapcsolatos hiányosságok megismerése, korrigálása.
•  

Összességében a rövid távú célok teljesültek.

2.2

A projekt az alapprobléma hosszú távú megoldását elősegítette azzal, hogy a gazdasági- és környezeti fenntarthatóság megtartása, megteremtése feltételeinek megismerését, az erőforrásokkal való okszerű gazdálkodás lehetőségeinek feltárását a részletes felmérése kapcsán nem csak a projekt számára, hanem az érintettek és közösségeik számára is megismertette, elérhetővé tette. Tapasztalataink szerint a célcsoportok tagjai közötti információcsere, a műhelymunkák erősítették az együttgondolkodást, mind a problémák okainak feltárásában, mind az útkeresésben.

Bebizonyosodott, hogy a különleges minőséget előállítani tudó kistermelők, kisléptékű feldolgozók és szolgáltatók léte, vagy hiánya fontos tényező a helyi gazdaság szempontjából, valamint a természeti erőforrások okszerű és célszerű, takarékos használata céljából. Az is világos, hogy jövedelemtermelő képességi problémák miatt ennek a körnek növelni kell az együttműködési képességét. Projektünk ebben jelentős sikert ért el az érdekképviselet létrehozásával, a tartalmas és napi aktualaktualitású honlapjával, valamint a jelentős számú önkéntes munkára hajlandó személyek aktiválásával, amely a szemléletformálás kovásza, megalapozza a hosszabb távú eredményeket.

 

3. A projekt megvalósítása során elért hatások, eredmények:

Közvetlen célcsoport

• 100 civil szervezeti partner
•  

A civil szervezetekkel a projektet megelőző időkben kezdődött az együttműködés, amely azonban főként akciókra korlátozódott. Ebben a partnerségben egyeztetések sora történik az a jogi problémák módosítások megismerése, értelmezése területén. Városmajorban új termelői piac nyílt meg. A kistermelők piacra jutásának lehetőségeiről folyamatos információáramlást biztosít a levelezőlistákon való kapcsolattartás, valamint a SZÖVET és a Kisleptek honlapok interaktív háttérként.

• 10-15 piacszervező partner/közösség támogatása folyamatos. A kistermelői érdekképviselet szervezésébe közel 40 értékesítést támogató, valamint helyi piac szervezésében gondolkodó szervezet képviselője vett részt. Számukra az együttműködés a tudásbázis növekedését jelenti, valamint az érdekérvényesítési lehetőség bővülését, a szakmai munka színvonalának emelkedését, tapasztalatok cseréjét, problémák és megoldások megosztását.
•  
• 227 védjegyhasználó
•  

A védjegyhasználatra jogosultak és a védjegy jegyzője közötti kapcsolat erősödött a gazdaságok lelátogatásával. A puszta adatfelvételen, egyeztetésen túlmenően idő és mód nyílt a projekt segítségével a tapasztalatok és problémák megosztására, igény esetében a helyszíni tanácsadásra. Az érintettek többsége erre pozitívan reagált, és a jövőben is szeretne ilyen személyes kapcsolatot és a gazdaság aktuális állapotához kapcsolódó konzultációs segítséget.

Sajnálatos megállapítás, hogy az aktív gazdasági szereplők száma közel 20%-kal, csökkent, többen elhunytak, illetve abbahagyták a gazdálkodást, vagy szüneteltetik gazdasági tevékenységüket és alkalmazotti jövedelemből tartják fenn magukat.

A termelők igényfelmérése alapján laminált tájékoztató lapok készültek, amelyek a vásárló számára azonosítják a védjegyhasználót, ezzel a bizalmat erősítik. Az értékesítésnél jól használható védjegymatricás papírtáskák, öntapadós matricák kerültek kiosztásra illetve megküldésre.

Közvetett célcsoport

• országosan a hazai kistermelők, őstermelők, háztartások, családi gazdaságok, kézművesek, turisztikai szolgáltatók
•  

Saját szervezeteik közvetítésével, valamint a www.elotisza.hu, a www.kiskeptek.hu honlapok partnereink honlapjain, facebook megosztások, hírleveleken keresztül értesülnek a program eseményeiről. Hozzáférhetővé tett dokumentumok, minták és összefoglalók segítségével értékes hátteret kapnak. A kisléptékű termék-előállítás jogi, gazdasági és higiéniai feltételeiről, a közvetlen értékesítés lehetőségeiről és korlátairól, a REL (Rövid Ellátási Lánc) 2014-től megnyíló programról és támogatásáról, a termelői piacok szervezéséről szóló előadások sora, valamint a különböző rendezvényeken való információs anyagok és szakértők biztosítása, kapcsolódó témájú előadásokban való népszerűsítés (disszeminációs tevékenység) országos eredményeket és nemzetközi kapcsolatokat hozott. (Lásd itt.)

• önkormányzatok
•  

A saját szervezésű, valamint más szervezetek rendezésében magvalósuló fórumok, konferenciák, egyéb rendezvények önkormányzati támogatással valósultak meg, amely például a települési honlapon való meghirdetéssel, programok megjelentetésével, részvételi felhívással segítették az érintett célközönség megszólítását. A polgármesterek, intézményvezetők védnöksége, illetve megnyitó beszéde a résztvevőkön kívül a lakosság számára is jelezte a témák közérdekű jellegét. A helyi gazdaságfejlesztés, a vidékfejlesztés szereplői körében egyre többen ismerik meg a projektet, a törekvések társadalmi támogatást kapnak. Önkormányzatok is fordulnak hozzánk segítségért. Fontos annak tudatosítása, hogy az Önkormányzat gazdasági tevékenysége nem ronthatja a meglévő szereplők fenntartható fejlődésének esélyeit, hanem egymáshoz alkalmazkodva a hiány-területekre összpontosítson (pld: vágópont, közösségi gazdálkodás, bolt, stb)

• Döntéshozók
•  
  • A szervezetet komolyan veszik az alapos szakmai indokokkal ellátott javaslatok miatt, és a későbbiekben is szakmai partnerként kezelik.
  •  
  • A szervezet fejlődésére a projekt kedvezően hatott, nemzetközi kapcsolatok által nemzetközi pályázatokra is lépéseket teszünk. A Civil partnerek sűrűn fordulnak hozzánk, tehát elismertségünk nagy. A kapacitás sajnos még mindig forrás függő, - és most épp nincs új forrás - de lépéseket tettünk a szolgáltatási láb kialakítására a szakértői csapat által. A VM és NGM stratégiai és döntés-előkészítési munkacsoportokba hívnak. Javaslatainkat a megalapozottság miatt érdemben és gyorsan kezelik.
  •  
  • Megerősítést nyert, hogy aktív érdekképviseletet csak szoros kapcsolatrendszerben, az érintett célcsoportokból közvetlenül származó információkra és tapasztalatokra érdemes alapozni, tehát a helyi, „aktuális tudás”-ra. A háttérben lévő szervezés-módszertani megoldás is fontos, valamint az elkötelezettség a munkacsapat tagjainál. Az új csapat szakmailag és tudományosan megalapozott szakmai javaslatokat, publikációkat képes készíteni, mely hazai és nemzetközi szinten és megerősíti a lobbi-tevékenységet. Kiemelnénk még, hogy a folytonosság, a korábbi „jó gyakorlat” fenntartása és fejlesztése jobb eredménnyel kecsegtet, mint időről időre valami újba belekapni. A szervezet a birtokában lévő eredményeket nem elzárja, hanem közé teszi, így kovászként erősítve más szerveződéseket. Jó példa erre védjegyeseink helyi szintű szervezetek általi megkeresése, bekapcsolásuk a földrajzilag is közvetlenebb termelői, fogyasztói rendszerekbe. A jogi értelmező útmutatókat sikerrel használják más szervezetek saját sikereik megvalósításában. Ez alapozza meg a HITELESSÉG és bizalom alapjait a szervezettel (SZÖVET-tel, KISLÉPTÉK-kel) szemben. Bátorítást kapnak más civil szerveződések az érdekképviselet nemzetközi szintű érvényesítésére.
  •  
  • Kimagasló eredmény, hogy a jogalkotók, alapos szakmai indoklással ellátott szakanyagot kaptak, a szervezetet komolyan veszik, és a későbbiekben is szakmai partnerként kezelik, ezért gyors az érdekképviseleti eredmény.
  •  
  • A 2013-évi „Közösségi Vándordíj a hagyományos termékekért” díjat a TERRA MADRE – a Hagyományos Termékek Előállító Közösségek Világnapján az elismerést idén a SZÖVET munkája érdemelte ki.
  •  
  • A Falufejlesztési Társaság Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjat adományozott Szabadkai Andreának. http://www.kisleptek.hu/kemeny_bertalan_dij/ 2014 március 07-én, Alsómocsoládon. A díj erkölcsi elismerése azoknak a vidékfejlesztő szakembereknek, közösségfejlesztőknek, akik szűkebb környezetükben, vagy országos szinten elkötelezetten tevékenykednek a centrum és a periféria közötti hídépítésben, akik munkájukban a kapcsolatteremtést, az értelmes dialógust tekintik legfontosabb eszközüknek a szakértők és a helyi lakosság közötti párbeszédben, az elmélet és gyakorlat között.
  •  
  • A szakmai és érdekképviseleti aktivitásunk eredménye, hogy meghívást kaptunk a Családi Gazdaságok Nemzetközi Évének európai megnyitására szervezett brüsszeli konferenciára. Az itt szerzett tapasztalatok és partneri segítség segítette a SZÖVETET, hogy megalakítsa a hazai civilekkel a Nemzeti Bizottságot és részt vegyen az állami rendezvény előkészítésében.
  •  
  • dec. 16-án megalakítottuk a Családi Gazdaságok Nemzetközi Évének Nemzeti Bizottságát. (taglista). Első együttműködés a nemzeti rendezvényt megelőző egyeztető fórum összehívása volt 2014. március 04 napján Budapesten, amely keretében a nemzetközi év civil szervezőjének a World Rural Forum (továbbiakban WRF) képviselői is részt vettek a nemzetközi együttműködés elősegítése érdekében http://www.kisleptek.hu/jegyzokonyv_2014_03_04/
  •  
  • A Fórum a magyar civil szereplők első találkozási lehetősége volt e témában. A fórumon a résztvevők az úgynevezett Abu Dhabi deklaráció alapján (a WRF által kiadott nemzetközi deklaráció) átbeszélték a hazánkban legégetőbb kérdéseket, melyeket egy hazai a Magyar Nemzeti Bizottság deklarációjában fogadtak el a résztvevők. A Civil Fórumot a Magyarországon megrendezett Családi Gazdaságok Nemzetközi Év 2014 Konferencia és Világkiállítás 0. napi programja volt. A március 5-6-án megszervezett konferencián Érdekképviseletünk sikeresen képviselte a hazai családi gazdaságok érdekeit, és felszólalásában bemutatathatta az Egyesület céljait és a hazai gazdák igényeit.
  •  
  • Kiemelkedő eredményként értékeljük a SZÖVET elnökének, Kajner Péternek személyes meghívását Abu Dhabiba, ahol a Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve keretében nemzetközi konferenciát szerveztek, és így közvetlenül részt vehettünk az Abu Dhabi Nyilatkozat létrehozásában.
  •  
  • Fontos eredményként értékeljük, hogy 2014 március 31-április 05-ig szakmai tanulmányút keretében jutottak el a programban dolgozó és önkéntes munkát végző szakértők, civil szervezeti vezetők és gazdálkodók Franciaországba, Tarn és Garonne megyébe. A programot a Bács-Agrárház Nonprofit Kft szervezte, a szakmai előkészítését Kujáni Katalin végezte, így a kisléptékű termék-előállításra és forgalmazásra vonatkozó jó gyakorlatokról sokan, személyesen nyerhettek tapasztalatot. Részt vettünk a Kistermelők Érdekvédelmi Szövetségének éves közgyűlésén is. Az eseményről és a társszervezetről, valamint a Dijoni Kistermelői Egyezményről tájékoztatást A program itt olvasható.
  •  
  • A program keretében lehetőség nyílt a francia megyében működő kisléptékű termelőkért dolgozó érdekképviseletek munkájának megismerésére a kapcsolat felvételére (ld. feljebb). Másrészt gyakorlatban tanulmányozhattuk az alábbi témákat:
  •  
  • termelői boltok működése: GIE – azaz gazdasági együttműködési társulás
  •  
  • DRIVE 82 modell
  •  
  • diverzifikáció a gyakorlatban
  •  

A résztvevők megbizonyosodhattak ezen eszközök használati értékéről.

 

4. Felmerült problémák és alkalmazott/megtalált megoldások

4.1.1. Az érdekképviselet eredeti elképzelése „Szövetség” formáció volt, de az előkészítés során felmerült, az alapítók pedig eldöntötték, hogy magánszemély is lehessen tagja az egyesületnek. Ebben az esetben a jogszabály szerint az Egyesület név adható, így az ideiglenesen használt „munkanév” megváltoztatásra került az alapszabályban és a logoban.

4.1.2. A külkapcsolatok építése kapcsán merült fel annak a lehetősége, hogy kapcsolódjunk a Családok Nemzetközi Éve 2014 rendezvényeihez és abban aktívan is részt vegyünk. Ehhez kérni kellett új költségvetési sor létrehozását, amely lehetővé tette a nyitó konferenciára való kiutazás és a nemzetközi szervező bizottsággal való kapcsolatfelvételt. A megvalósítás előrehaladása során háromszor kértünk pénzügyi átcsoportosítást, valamint kezdetben a költségvetés csökkentéséhez kapcsolódóan az indikátorok részleges változtatását.

4.1.3. A termelői polc működtetése kereskedelmi egységekben a jelen szabályok szerint nagyon nehézkes és megdrágítja a termékeket. Ezért az indulásnál a marketig eszközként való használata kapott hangsúlyt, amely a termékek népszerűsítését szolgálja, valamint információt ad az előállítóról és segít a kapcsolat létrehozásában. Az egyik polc Szolnokon a Liget Hotelban került felállításra, amely egyben a Szolnoki Főiskola Tanszállodája. Így várhatóan sok jövőbeli vendéglátós és marketing szakember ismerkedik a helyi termékek piacra jutásának problematikájával és lehetőségeivel, válik érzékenyebbé a téma iránt.

A projekt egyik ajánlása az „átfutó számla” hazai alkalmazása az egyik nagy lépés lenne a helyi termékek egyszerű és költséghatékony értékesítése irányába.

A másik polc Miskolcon, a Baráthegyi Majorság tejtermékeinek értékesítését segíti. Ebben az esetben nem csak helyi termékről van szó, hanem fogyatékkal élők munkalehetőségének megőrzéséről és fejlesztéséről is, hiszen ők a termékek előállítói. Mindkét esetben együttműködési megállapodás biztosítja a célok megőrzését és keretet ad a tapasztalatok hasznosításának a projekt-időn túl.

4.1.4. A marketing anyagok (matricák,szatyrok, laminált piaci információs lapok, zászlótartók) átadását a budapesti termelői piacokon, valamint rendezvényeinken szerettük volna kiosztani, amely csak részben sikerült. Ezért a rendszeresen piacokon értékesítőket a felmérés alapján leválogattuk és postáztuk a megmaradt anyagokat.

4.1.5. A menedzsment működése, és projekt előrehaladása során a feladatok idő- és munkaterhe miatt néhány változásra is sor került: a projektasszisztens személyében, a feladat megosztásában is, amelyet a munkaszerződések és juttatások változtatása követett. Ehhez kapcsolódóan az átcsoportosításokhoz a költségvetést módosítani kellett.

4.1.6. A külkapcsolatok létesítése nem várt nehézséggel járt és lassan alakult. Személyes kapcsolatokat is igénybe kellett venni, hogy a félreértések tisztázhatóak legyenek, valamint több érdeklődésre is szükség volt, hogy egyáltalán választ kapjunk.(Pld: a megkeresett szervezet konkurens pályázót látott bennünk). A célok és tevékenységek megismertetése így több nyelven is szükségessé vált, amely az eredeti munkatervben még nem szerepelt. A/4-es angol nyelvű tájékoztató szóróanyag került szétosztásra nemzetközi fórumokon, ahol a SZÖVET részvételi lehetőséget kapott. Végül sikerült a vállalást is meghaladóan 8 db. együttműködésre szóló nyilatkozatot kapni a célkitűzésekkel egyetértő szervezetektől.

4.1.7. A projekt céljainak bemutatása és a rendezvények népszerűsítése a médiában nem volt könnyű feladat. Igazában a fizetett hirdetés kategóriában lett volna nagyobb mozgástér, a logók és szponzorok feltüntetésél ez a szokásos konstrukció. A közérdekű témák iránt a vélelmezettnél jóval kisebb volt a sajtó érdeklődés, amelyet részben az azonos időben zajló, állami és önkormányzati vezetők jelenlétében és szereplésével megvalósuló rendezvények is befolyásoltak. Ezek előzetesen általunk nem tervezhető és így nem is kezelhető nehézséget jelentettek. A sajtó számára eljuttatott információs anyagok, valamint a sorozatos meghívások mellett eredményes volt a partnerekkel közös sajtótájékoztató tartása.

6. Nyilvánosság:

• Facebook
•  
• Honlapok 1
•  
• Honlapok 2
•  
• Hírleveleket több alkalommal küldtünk ki szakmai összefoglaló beszámolóval.
•  
• Támogatói megjelenítések (előadások, meghívók, sajtóanyagok:
•  
• A tagfelvételi lapon, jelenléti íveken, hírlevél igényléseken, marketing anyagokon, előadás anyagainkon, sajtóanyagokon megjelentettünk a támogatókat.
•  
• Sajtóanyagaink
•  

Megjelenések összegyűjtve itt

 

Néhány kiemelt megjelenés:

 

• Mária Rádió
•  
• MTV Zöld tea (Panyola, Nagykörű)
•  
• Balogh Péter
•  
• Rádió Orient, Köz-Vélemény
•  
• Új Egyenlítő Folyóirat
•  
• Kiadvány (TVE)
•  
• HVG
•  
• Nemzeti Agrárkamara
•  
• Erdélyi Hangya
•  
• Magyar Hírlap
•  
• Sajtótájékoztató – néphagyomány
•  
• Sajtótájékoztató – gyógynövény
•  
• Kossuth Rádió 2014 05. 20 9 óra 30 perc. Ökoturisztika, halút riport.

 

8. A projekt fenntarthatósága

8.1.1. Pénzügyi fenntarthatóság

A projekt mind a személyes tanácsadásban, mind a probléma közvetítésben a döntéshozók felé, mind a jogi és szakmai segédanyagok biztosításában konkrétan be tudott kapcsolódni a célcsoport fenntartható gazdálkodásába. A hasznosságot tükrözi, hogy a megkérdezettek (kérdőíves felmérés) többsége ennek fenntartásáért vállalna anyagi hozzájárulást is.

A közhasznú tevékenység finanszírozásába a jövőben kiemelten tervezünk a magányszemélyek adója 1 %-nak felajánlásával, amit az elért eredmények tükrében elérhetőnek tartunk.

8.1.2 Szervezeti fenntarthatóság

A projekt folytatásának szervezeti és működési kereteit a létrehozott új érdekképviselet biztosítja. Már e projekt kereteiben kialakultak a szorosabb együttműködés területei: közös konferenciák szervezése, közös sajtókonferencia, jogalkotási kezdeményezések előkészítése, műhelymunka-módszerek. Működnek az információs csatornák, közös levelező rendszerek. A rendezvényeken a termelői és termék előállítói, szolgáltatói körökben tudatosult a szervezeteik együttműködése, akár az érdekek ütköztetése terén, ezzel a tag aktivitása növelhető.

A SZÖVET számára a projekt hasznos és elengedhetetlen információkat adott a szakmai tevékenysége folytatásához. A védjegyhasználók jelenlegi valós helyzetének megismerése, a velük való személyes kapcsolattartás elégséges adalékot adott a védjegy szabályzatok átgondolására és életszerűbbé tételére. Feltárta a termelői bizonytalanságokat és nehézségeket, amelyek megoldásokat, további munkát igényelnek.

A projekt során tucatnyi önkéntes vállalt feladatot mind szakmai, mind szervezői segítség terén. Ezek a lelkes és elkötelezett emberek és diákok a jövőre nézve is vállalnak együttműködést ezekért a célokért. A kialakult együttműködésben egyaránt vannak szakértők, érintett kisléptékű termék előállítók , védjegyesek és egyetemisták, akik a tapasztalat szerint könnyen és gyorsan aktivizálhatóak. A projekt megerősítette a munka- és emberi kapcsolatokat, ez erősítheti a finanszírozás utáni időkben a munka folytatását önkéntes alapon, a kölcsönös előnyök mentén.

 

9. Horizontális szempontok

9.1. A fenntarthatóság környezeti szempontjait tudatosította a védjegyhasználatra jogosultak látogatása kapcsán lefolytatott beszélgetés, hiszen a kérdőíven több kérdés is a környezeti elemek használatával volt összefüggésben (Víz, gazdálkodás intenzitása, szállítási távolságok, stb.). Ugyan ezt a célt szolgálta a műhelymunkák témaköreinek kiválasztása (Vecsés, Szolnok), ahol külön szakértők álltak rendelkezésre, akik a környezetvédelem és a természet védelme, a biodiverzitás megőrzése területén mind a termelés technológia, mind a támogatási környezet, mind az előírásoknak való megfelelés területén adtak segítséget a konzultációk során.

A fenntartható fejlődést támogatja azon javaslatok és észrevételek egy része, amelyek a különböző hatóságokhoz, szaktárcákhoz benyújtásra kerültek, de önmagában a kisléptékű termék előállítás és szolgáltatás erősítése is ezt a szempontot erősíti. A fenntartható fejlődés elvének érvényesülését kiemelten támogatta a Vidékfejlesztési Minisztérium két tervezési munkacsoportjában, a Rövid Ellátási Lánc és a Fiatal gazda Tematikus munkacsoportban való aktív részvételünk és az ott tett javaslataink.

9.2. Ismertessék, hogy a projekt mennyiben tett eleget az esélyegyenlőség elvének!

A programok lehatárolt célcsoportokkal rendelkeztek, ennek ellenére a honlapokon és a kistermelői levelező listán ennél sokkal szélesebb körben propagáltuk a rendezvényeket, és a szakmai munka folyamatában a legszélesebb nyilvánosság lehetőségét biztosítottuk, információinkat megosztottuk. (sajtó, internet: honlapok, facebook, rádió, TV) A részvétel a 4 nagyobb rendezvényünkön az érdeklődők előtt nyitott volt, a költségek vállalása miatt anyagi oka nem volt a távolmaradásnak. A közlekedés könnyítésére telekocsi szervezés volt a honlapon.

9.3. Ismertessék, hogy a projekt mennyiben tett eleget a jó kormányzás elvének!

A projekt irányítása a legalitást biztosította a közreműködőkkel kötött megállapodásokkal. Ezek között vállalkozási, megbízási, együttműködési szerződésekkel, valamint önkéntesekkel kötött megállapodásokkal, így mindenki tisztában volt a feladataival, kötelezettségeivel. A szerződésekben alkalmaztuk a korrupció tilalmáról, valamint következményeiről szóló általános kitételt.