Kosár
A kosár jelenleg üres
hirdetés
hirdetés
Kiáltvány a magyar vidékért
2013. január 07.
Élőlánc Magyarországért sajtóközleménye
Az Alaptörvény 3. módosításának jelentőségéről a magyar választók túlnyomó többsége mit sem tud, miközben az az ország gyarmatosításának új, minden eddiginél végzetesebb fejezetét nyitja meg a bérrabszolgaság felé. Az Élőlánc Magyarországért szerint a Csányi féle tőkés nagybirtokok gazdaságilag, ökológiailag és társadalmilag egyaránt fenntarthatatlanok, és azonnal távoznia kell Fazekas Sándor miniszternek, Budai Gyula államtitkárnak, és Szabó Csaba miniszteri biztosnak.
2012. december 17-e sötét napként vonul be a rendszerváltás utáni magyar történelembe. E napon a kormánypártok két független képviselővel együtt, Ángyán József kivételével megszavazták az Alaptörvény 3. módosítását, beépítve az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” intézményét Alaptörvényünkbe. Ennek jelentőségéről a magyar választók túlnyomó többsége mit sem tud, miközben az az ország gyarmatosításának új, minden eddiginél végzetesebb fejezetét nyitja meg. Az ügy sorsdöntő jelentőségét felmérve szükségét érezzük, hogy közzé tegyük e döntés lényegi tartalmát és várható következményeit.
1. Az Alaptörvény 3. módosítása a kormány által hangoztatott állítással ellentétben nem egyetlen, hanem három leendő törvényt tett sarkalatossá. Ezek közül az integrált mezőgazdasági üzemszervezésről szóló törvény sem a Vidékfejlesztési Stratégiában, sem a kormány programjában nem szerepel, ezért arról legfeljebb elképzelései lehettek bármely, a módosítást megszavazó képviselőnek.
2. A kormánypártok, 3 képviselő kivételével, az MSZP-vel együtt (!!!) név szerinti szavazáson leszavazták Ángyán József módosító indítványát, mely a szóban forgó „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” helyett a családi gazdaságokra és a szövetkezetekre vonatkozó szabályokat tette volna sarkalatos törvénnyé, amely viszont mind a Vidékfejlesztési Stratégia mind pedig a kormány programjának is része.
3. Ezzel az a helyzet állt elő, hogy az országgyűlésben a kormányzó pártok részéről mindössze 1 képviselő akadt, aki következetesen kiállt a kormány programja mellett és szavazatával azt képviselte, miközben az összes többi képviselő saját ígéretével ellentétesen, saját programja ellen szavazott. Ezzel a kormánypártok állást foglaltak arról, hogy szembemennek saját kormányprogramjukkal és az általuk elfogadott Nemzeti Vidékstratégiával.
Az elmúlt időszak eseményei, így a földpályázatok körüli botrányok, az agrárkamarai törvény, majd később a földtörvény tervezetének tényleges tartalma, és most a földtörvénnyel kapcsolatos alaptörvény módosítás látszólag érthetetlenek, ha egyenként tekintjük azokat. Együtt szemlélve azonban egyre inkább kirajzolódni látszik egy kormányzati ciklusokon átívelő nagy terv, mely szerint a magyar társadalomnak nem egyéb jövőt álmodtak meg urai, mint azt, hogy bérrabszolgaként végezzen ipari és mezőgazdasági tömegtermelést.
Az integrált termelésszervezés megvalósulása esetén olyan regionális integrátor-szervezetek jöhetnek létre, melyek lefedik az ország teljes mezőgazdasági termék-felvásárlását és kereskedelmét. Az integrátorok ilyenformán monopolhelyzetet fognak élvezni, és akár pártok felett átnyúló magán-érdekkörök irányítása alatt állhatnak. Ez további lépést jelent a tőkés társaságok által már most kiépítés alatt álló nagybirtok-rendszer kiteljesedéséhez és bebetonozásához, miközben mindez az önkéntes, feldolgozásra és értékesítésre létrehozott szövetkezetek, családi gazdaságok ellehetetlenítését eredményezi, amelyek pedig az egyedüli garanciát jelentik arra, hogy a megtermelt jövedelem helyben maradjon ellentétben a profitszivattyúként működő tőkés társaságokkal. Mindennek szükségszerű következménye a falvak lassú elsorvadása, az ott élők már megindult elvándorlásának felgyorsulása, a városokban növekvő munkanélküliség, szociális feszültség, és a kilátástalanok külföldre távozása.
Ezt a célt szolgálja az antidemokratikusan, felülről szervezett agrárkamara létrehozatala is, mely a renitens gazdák majdani megrendszabályozásának, sőt akár a termelésből való kizárásának a lehetőségét teremtette meg. Ennek a távlati célnak érdekében készül a jelenlegi földtörvény, és ugyanezt a célt szolgálja a senki által nem kívánt és nem értett stratégiai megállapodások sorozata a Magyarországon tevékenykedő multinacionális cégekkel. Ahogyan a földtörvény tervezete a mezőgazdaság területén hajt végre történelmi léptékben példátlan méretű tőkekoncentrációt a helyi vállalkozók és közösségek fejlődési lehetőséghez juttatása helyett, úgy az ipar és kereskedelem területén a stratégiai megállapodások rögzítik a tőkés társaságok fejlődési lehetőségeit, miközben a hazai vállalkozások elől elszívják a levegőt.
Az alaptörvény e módosítását kierőszakoló és a leendő földtörvény tartalmát sugalmazó érdekkörök – élükön Csányi Sándor Bonafarm-csoportjával – folytatják propagandájukat, mely a Vidékstratégiát életveszélyesnek és korszerűtlennek titulálja, szemben a magas fokú gépesítéssel és olcsó bérmunkával dolgozó tőkés nagybirtokkal. Csakhogy az utóbbi – állításukkal ellentétben – gazdaságilag, ökológiailag és társadalmilag egyaránt fenntarthatatlan, és katasztrófához vezet.
Ezek után már nem meglepő, hogy az alaptörvény módosítását hirtelen, szinte észrevétlenül, a diáktüntetésekre irányuló közfigyelem árnyékában, a karácsonyi készülődés alatt hajszolták végig, nem hallgatva a felelős figyelmeztető hangokra, hogy halasszák el a döntést és nyíljon széleskörű egyeztetés a kérdésben.
A magyar nép sajnos lassan ébred, de lassan már ébred.
Mindennapi hazugságok sorozatával, mesterségesen generált politikai botrányokkal, sikerpropagandával ideig-óráig el lehet terelni a figyelmét legfontosabb sorskérdéseinkről. Lehet ezt tenni internacionalista-kozmopolita-liberális értékrend alapján, szociális demagógiával és milliárdosok vezényletével és - most már kiderült -, lehet ugyanezt folytatni nemzeti és keresztény értékekre hivatkozva. Lehet zsarolni és egzisztenciális félelemben tartani képviselőket, és lehet gátlástalanul mindenfajta eszközt bevetni a cél érdekében. Azonban két istent nem lehet egyszerre szolgálni. Egyszer mindenkinek el kell döntenie, hova áll, és mindenkinek számot kell vetnie cselekedeteivel. A világvége nem égszakadással és földindulással következik be. A végítélet mindennap zajlik. A világ végének közeledtét a Szentírás szerint jelek kísérik. A jelek egyike, amikor a szavak elvesztik eredeti jelentésüket.
Ezért ahhoz, hogy a kormány visszatérhessen meghirdetett programjához és helyreállítsa a választók belé vetett bizalmát. az alábbi minimális követeléseket kell teljesítenie:
• Fazekas Sándor miniszter azonnali távozása Budai Gyula államtitkárral és Szabó Csaba miniszteri biztossal együtt,
• Az Agrárkamara fedőnevű antidemokratikus hatalmi centrum szervezésének leállítása, és egy alulról szerveződő demokratikus kamarai szervezet létrehozatala,
• Az alaptörvény december 17-i módosításának visszavonása,
• Széleskörű, valós és érdemi társadalmi vita azonnali indítása a földtörvényről és az alaptörvény módosításáról, egyúttal a földtörvénnyel kapcsolatos törvénykezési folyamat felfüggesztése a vita társadalmi konszenzussal való lezárultáig,
• A multinacionális cégekkel történő stratégiai megállapodások azonnali leállítása, a korábbiak visszavonása.
Addig is, amíg a kormány e követeléseknek eleget tesz, az Élőlánc Magyarországért folytatja a már megkezdett a társadalmi vitát, és 2013. januárjában további nyilvános felvilágosító konzultációt szervez országszerte a földtörvényről és az alaptörvény módosításáról.
2012 a hazugságok éve volt. 2013 legyen a megtisztulás, az igazság és a szabadság éve!
2013. január 6-án, Vízkereszt ünnepén
