Kosár
A kosár jelenleg üres
Egyszerűsödnek a termelői borkimérés szabályai
2011. december 06.
Az elfogadott törvénymódosítás értelmében a gazdák árusítási feltételei javulnak, mert pincéjüktől távol, közvetlenül a fogyasztóknak is árulhatják boraikat. Egyesületünk (SZÖVET) KIGYŰJTÖTE a termelői borkimérésre, PÁLINKA ÉRTÉKESíTÉSRE vonatkozó KEDVEZŐ változásokat!
A bortermelők használatában vagy tulajdonában lévő üzlethelyiségekben is működhet borkimérés január 1-jétől, miután az országgyűlés elfogadta a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló törvény módosítását.
A termelői borkimérés jelenleg kizárólag a gazdálkodó saját pincéjében lehetséges. Az intézkedéssel a gazdák árusítási feltételei javulnak, mert pincéjüktől távol, közvetlenül a fogyasztóknak is árulhatják boraikat. A termelői összefogást erősíti, hogy a több gazdálkodó által üzemeltetett boltban is lehetséges a borkimérés.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) támogatásával egy szakértői munkacsoport foglalkozik a bortermelők adminisztrációs terheinek felülvizsgálatával. A tárca hétfői közleménye szerint folytatják a konzultációt a szakmai szervezetekkel, a társminisztériumokkal és az érintett hatóságokkal annak érdekében, hogy a hazai borásztársadalom minél egyszerűbben alkalmazhassa az európai uniós jogszabályokat.
Forrás: vallalkozoi.negyed.hu
KIGYŰJTÖTT Jövedéki törvényi változások (2012. 01):
7§. 48. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktárban vagy az egyszerűsített adóraktár engedélyes tulajdonában, használatában lévő üzlethelyiségben a saját termelésű szőlőbornak elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra, nem a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében történő értékesítése;
35§. 2) Az egyéni vállalkozó, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleg hitelesítés kötelezettsége alól, ha az egyéni vállalkozókra az Szja törvény 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást vezet.
PÁLINKA:
A bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok:
67. § (1) A 64. § (3) bekezdés a) pontban megjelölt mennyiségű párlat kizárólag a bérfőzető háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat, kivéve, ha az a (2) bekezdés szerint kerül értékesítésre.
(2) A bérfőzető a bérfőzött párlatot
a) csak az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére, vagy
b) - amennyiben a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 64. § (5) bekezdés szerinti adót - palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva
ba) a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében, vagy
bb) a saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében, a 110. § (11) bekezdés szerinti bejelentés megtételével értékesítheti.
35§. 2) Az egyéni vállalkozó, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleg hitelesítés kötelezettsége alól, ha az egyéni vállalkozókra az Szja törvény 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást vezet.
PÁLINKA:
A bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok:
67. § (1) A 64. § (3) bekezdés a) pontban megjelölt mennyiségű párlat kizárólag a bérfőzető háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat, kivéve, ha az a (2) bekezdés szerint kerül értékesítésre.
(2) A bérfőzető a bérfőzött párlatot
a) csak az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére, vagy
b) - amennyiben a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 64. § (5) bekezdés szerinti adót - palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva
ba) a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében, vagy
bb) a saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében, a 110. § (11) bekezdés szerinti bejelentés megtételével értékesítheti.
(Megjegyzés: a jövedéki törvény változás előtt lefolytatott hatósági állásfoglalásokat és esettanulmányt itt olvashatják: http://www.elotisza.hu/jogsegely/2011/11/08/bor-ertekesitese-piacon-es-haztol )
A magánfőzésre vonatkozó szabályok:
67/A. §
(5) Ha a magánfőző az általa előállított adómentes párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, akkor az előállítani kívánt párlatot az (1)-(2) bekezdés szerint jelentheti be a vámhatósághoz azzal az eltéréssel, hogy zárjegyet nem kell igényelni és a bejelentés nem minősül adóbevallásnak. A vámhatóság által kiadott származási igazolványra a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e származási igazolvány nem igazolja az adó megfizetését.
SÖR:
76§. (4) Adómentes a természetes személy által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű sör, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.
(5) A (4) bekezdés szerint előállított sörről előállításonként, az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig bejelentést kell tenni a vámhatósághoz
BOR:
Csak a sajátfogyasztásra szánt, mennyiségi határt meg nem haléadó bor adómentes.
85§. (2) A termelői borkimérésben hordós kiszerelésű szőlőbor külön bejelentés nélkül értékesíthető helyben fogyasztásra vagy - legfeljebb 10 literes kannás kiszerelésben - elvitelre kimérve.
3) Hordós és kannás kiszerelésben a bor szállítása és értékesítése kizárólag a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával megengedett, kivéve
a) ha a szőlőbor szabad forgalomba bocsátása termelői borkimérés keretében borkóstolás céljából helyben fogyasztásra vagy elvitelre kimérve történik,
b) az egyszer használatos záróeszközzel ellátott bag-in-box kiszerelésű bort.
ÉRTÉKESíTÉS:
109. § (1) Jövedéki termékek szabad forgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme - a (2)-(7) bekezdésben és a 110. § (11) bekezdésében foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszertárak, valamint az egyszerűsített adóraktárban folytatott termelői borkimérés kivételével - üzlethelyiségben, az üzemanyag nem jövedéki engedélyes kereskedelme továbbá automatából történő értékesítés keretében is folytatható. A Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és alkoholtermék nem jövedéki engedélyes kereskedelmét a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott gyógyszertár folytathatja.
103§. (2) 1. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység:
a) a fűtőolaj értékesítés céljából történő beszerzése, készletezése és értékesítése;
b) az 52. § (1) bekezdés a), - a 2710 19 21 vámtarifaszámú petróleum kivételével - b), d), - a 0 adómérték alá tartozó termék kivételével - f), g) pontja szerinti jövedéki termékeknek, a biodízelnek, a 2207 vámtarifaszám alá tartozó bioüzemanyagnak, az E85-nek és más, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célú, 2207 vámtarifaszámú alkoholterméket tartalmazó ásványolajnak (a továbbiakban: üzemanyag) nem üzemanyagtöltő állomáson, továbbá az 52. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gázolajnak nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése, a (6) bekezdésében foglalt eltéréssel;
c) a szabadforgalomba bocsátott, az e bekezdés a) és b) pontjában nem említett egyéb jövedéki termék belföldön történő beszerzése, készletezése és továbbforgalmazók részére történő értékesítése, a (3)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel;
d) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék bértárolása, kivéve az üzemi motorikusgáztöltő-állomás tárolótartályának az üzemeltetővel egy telephelyen működő személy részére szerződés alapján végzett bértárolást;
e) a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék gazdasági tevékenység keretében, a 27. § (2) bekezdés szerinti kereskedelmi célú beszerzés céljára más tagállamba történő kiszállítása vagy más tagállamból történő behozatala, nem értve ide a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék adóraktár-engedélyes általi kivitelét, adóraktár- engedélyes vagy felhasználói engedélyes általi behozatalát, a jövedéki termék csomagküldő kereskedelem keretében történő behozatalát, kivitelét (a továbbiakban: közösségi kereskedelmi tevékenység);
2. nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység:
a (4)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek nem az 1. pont szerinti jövedéki engedélyes kereskedelmi, vagy nem a 3. pont szerinti exporttevékenység keretében történő beszerzése, készletezése és értékesítése, kivéve az e bekezdés 1. pontjának e) alpontjában említett kivételeket, valamint a magánszemély adómentes és adóköteles behozatalát más tagállamból vagy harmadik országból;
8. üzlethelyiség: a Kertv. 2. §-a 27. pontjában meghatározott üzlet.
109. § (1) Jövedéki termékek szabad forgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme - a (2)-(7) bekezdésben és a 110. § (11) bekezdésében foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszertárak, valamint az egyszerűsített adóraktárban folytatott termelői borkimérés kivételével - üzlethelyiségben, az üzemanyag nem jövedéki engedélyes kereskedelme továbbá automatából történő értékesítés keretében is folytatható. A Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és alkoholtermék nem jövedéki engedélyes kereskedelmét a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott gyógyszertár folytathatja.
110§. (7) Az üzlethelyiség raktárában, továbbá - a Kertv. 2. § 30. pontja szerinti vendéglátást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: vendéglátó-ipari üzlet) és a Kertv. 2. § 23. pontja szerinti szálláshelyszolgáltatást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: kereskedelmi szálláshely) kivételével - az üzlethelyiség eladóterében az alkoholterméket kizárólag bontatlan, zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban, továbbá bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában, hordóban is lehet tárolni, értékesíteni. A vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében az 1 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, az 1 literes vagy annál nagyobb kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani. A kannás, hordós kiszerelésű bor kimérése az eladótér kiszolgálásra szolgáló részében az e célra kialakított (használt) kimérőedényből (eszközből) vagy közvetlenül a kannából, 25 litert meghaladó edényzetből történő kimérése esetén italadagoló szerkezeten keresztül vagy a vámhatóság által engedélyezett átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján történhet.
(8) E § (7) bekezdésének rendelkezését a szőlőbornak termelői borkimérés keretében történő értékesítése esetén nem kell alkalmazni
Bejelentkezés
RSSfeliratkozás