A konferencián kiadott nyilatkozat bírálja, hogy az iparosított mezőgazdasági termelés a vetőmagpiachoz hasonlóan néhány multinacionális vállalat kezében összpontosul - mondta el a Magyar Természetvédők Szövetségének küldötte, Fidrich Róbert az MTI-nek telefonon nyilatkozva.

Az élelmiszer-önrendelkezés koncepciójával összhangban öt célkitűzést jelölt meg, köztük az élelmiszertermelésnek és az élelmiszerelosztás módjának megváltoztatását, a mezőgazdasági munka értékelését és társadalmi, szociális feltételeinek javítását. Az aláíró szervezetek törekednek arra is, hogy a termőföld, a vetőmagok, a vizek és más közjavak sorsa felett alapvetően a helyi közösségek dönthessenek. Közös célkitűzésük az élelmiszer- és mezőgazdasági rendszereket szabályozó szakpolitikák megfelelő alakítása az élelmiszer-önrendelkezés megteremtése érdekében.

Fidrich Róbert kiemelte, hogy ez volt az első európai fórum a témakörben. Fontosnak nevezte, hogy kelet-közép-európai országból is voltak résztvevők, ahol még kevéssé épült ki a kistermelők érdekképviselete.

Az MTI kérdésére felidézte, hogy az élelmiszer-önrendelkezés gondolata az 1990-es évek közepére nyúlik vissza, konkrétan a családi vállalkozásokat tömörítő Via Campesina nemzetközi gazdamozgalomhoz. Azóta számos globalizáció-ellenes mozgalom és fogyasztói szervezetek is átvették ezt a törekvést.

A mozgalom elutasítja a nagyüzemi, iparosított mezőgazdasági termelést, ezzel szemben a helyi termelést részesíti előnyben. Elutasítja azt, hogy a termőföldet elsősorban árucikknek tekintsék. Célja mindenki számára biztosítani az élelmiszerhez és a termőföldhöz való hozzájutást, valamint a termelésben való részvételt. Fontosnak tartja a termelő és a fogyasztó közötti úgynevezett élelmiszerlánc lerövidítését. A mozgalom szerint a kérdéskör szabályozását nem szabad csak a nagy kereskedelmi egyezmények, mint például a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) feladatkörébe utalni, hanem sokkal inkább szervezeteknek kellene foglalkoznia vele, mint például az ENSZ Élelmezési Alapja (FAO).

"Az nem járható út, hogy a világ túlsó felén lévő vállalatok, vagy több ezer kilométerre lévő tulajdonosok birtokában van a föld, akik nem kötődnek hozzá, miközben a helyben élő embereknek veszélyben van a megélhetésük" - mondta. Példaként említette, hogy európai befektetők Afrikában szereznek termőföldet spekulációs, agroüzemanyag-termelési vagy egyéb céllal. Hasonló probléma - mondta -, hogy Magyarországon az úgynevezett "zsebszerződések" révén több százezer hektár termőföld van külföldi befektetők kezében.

Szükségesnek tartják az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának átalakítását is. "A nagyipari termelés támogatása helyett a kisléptékű, helyi, ökológiai és fenntartható gazdálkodás támogatása felé kell elmozdulni" - fogalmazott.

A kremsi fórumon 34 európai országból 120 szervezet képviselője volt jelen. A Szövetség az Élelmiszer-önrendelkezésért koordinálásával több magyar egyesület is részt vett, köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet, az Ormánság Alapítvány, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Földkelte és Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület.

Forrás: www.elelmiszer.hu