Biotermelők és zöld szervezetek vertek tanyát a Tisza-tónál, hogy a környezettudatos életmódot népszerűsítsék. A szervezők – köztük a házigazda, a sarudi Wesselényi Miklós Szabadidős Egyesület – azt próbálták bebizonyítani, hogy a vidék sokkal élhetőbb életet kínál, mint a benzingőztől szagos nagyvárosok.

A tiszai települések külön-külön sátrakba csalogatták a vendégeket: a tiszanánaiak például a horgászturizmust és a népi mesterségeket – főként a boszorkányos ügyességet kívánó gyékényfonást – népszerűsítették. A sarudiak pedig a tájház kemencéjében sült kenyérlángossal és bioborral traktálták a résztvevőket.

Akadtak olyan termelők, akik stílszerűen az Élő Tisza Tájtermék emblémát viselő portékájukat hozták el a sarudi strandra. E címkével – melyet eddig nyolcvanan nyertek el – azt kívánja elérni a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, hogy a vásárlók nagyobb bizalmat szavazzanak a hazai termékeknek.

Cukor és tartósítószer nélkül is készülhetnek remek lekvárok – győzte meg a kóstolgató látogatókat a Tarpáról érkezett Fekete Zsolt. Jó húsz éve vágott bele a méhészkedésbe, 16 esztendeje biomézzel bíbelődik, mára 134 méhcsalád szorgoskodik neki. Mézei kiválóságát mutatja, hogy azok már francia kiállításokon is díjakat szereztek. Néhány éve a lekvárokhoz is kedvet kapott a tarpai család, maga értékesíti a nagy gonddal készített, házias termékeket. Így például az őshonos fekete cseresznyét is feldolgozzák, s mutatós üvegekbe töltik. Újabban azt tapasztalták, hogy a vevők nemcsak keresik, de már szívesen meg is fizetik a biotermékeket. Bíznak benne, hogy szilva- és meggylekvárjuk elnyerheti a biominősítést, így nemcsak az ízekkel, de a bizonyítványokkal is érvelhetnek a finomságok mellett.

A Tiszanagyfaluból érkezett Hámori András saját almaterméséből saját üzemében préselt, százszázalékos biogyümölcslevével kínálta a nézelődőket. A Hámori családban mindenki biogazda, s náluk semmi sem veszhet kárba. Annak az almának, amelyik hullónak túl szép, de piacra már nem elég jó, épp a préselés van kitalálva. Az sem mindegy, miként tárolják a zamatos almalét. Csak úgy őrizhetik meg a frissen préselt gyümölcs ízét, ha az első perctől hűtőházban tartják a kipréselt lét – tudjuk meg. Otthon aztán csapra verhetjük a papírdobozokat, egy ügyes kis zárszerkezetnek köszönhetően épp annyit csordíthatunk a pohárba, amennyi tetszik, a többit frissen tartja a speciális csomagolás.

Téved, aki azt hiszi, hogy a napfény energiáját csak fűtésre használhatjuk fel – érveltek az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület tagjai. Bebizonyították, hogy az ősi tartósítási módnak számító aszaláshoz sem kellenek energiazabáló masinák.

A nap ugyanis ingyen aszalja a gyümölcsöket – szilvát, körtét, sárgabarackot – és a zöldségeket, például a sárgarépát, céklát, zellert. Mindehhez nem kell más, mint egy trükkös napkollektoros gyümölcsaszaló, ami segít, hogy garantáltan tartósítószer nélkül tehessük el télire a nyári finomságokat. A zöldek azt is megmutatták, hogy egy napenergiával működő tűzhelyen akár lecsót is főzhetünk. Néhány apróságra kell csak ügyelnünk: mielőtt felaprítjuk a hozzávalókat, ellenőrizzük, hogy a „naplopó” masina a tűző nap irányába néz-e. S az sem árt, ha főzés közben felteszünk egy napszemüveget.

Megjelent: Szabadföld online